A Belügyminisztériumban több válságtanácskozásra került sor a 2022-es országgyűlési választásokat követően, még az új kormány megalakulása előtt. Ezeken a megbeszéléseken az ukrán pénzszállítók elleni, úgynevezett aranykonvoj-ügyben felmerült jogi kérdéseket és aggályokat vitatták meg az érintett szervek képviselői. A találkozókon a titkosszolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Terrorelhárítási Központ (TEK) illetékesei is részt vettek.
A Telex több, egymástól független forrásból származó információi szerint a BM-ben tartott egyeztetéseken a korábbi TEK-vezető, Hajdu János volt helyettese, Kovács András, valamint Szathmáry Zoltán, a legfőbb ügyésznek jelölt, de leszavazott személy testvére is jelen volt. Utóbbi akkor az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) jogi főosztályvezetőjeként dolgozott, és az ukrán pénzszállítók kihallgatásakor a TEK épületében tartózkodott. Egy ügyészségi feljegyzés utalást tesz arra, hogy Hajdu János zárt körben Orbán Viktor korábbi miniszterelnök szerepére vonatkozó kijelentést tett az akcióval kapcsolatban.
A feljegyzés szerint Hajdu azt mondta, „mindenki tudja, hogy annak a személynek a döntése alapján történt meg az elfogás, akit nem lehet belekeverni az ügybe”. A NAV viszonylag gyors válasza az ügyészség megkeresésére hozta lépéskényszerbe az érintett szerveket. A NAV válaszából ugyanis kiderült, hogy az akció napján volt egy olyan időszak, amikor az ukránokat valószínűleg jogtalanul tartották fogva a TEK központjában.
Ez a helyzet a TEK-et hozta nehéz helyzetbe, és a válságtanácskozások egyik fő célja az volt, hogy megtalálják a módját a fogva tartás idején keletkezett jogi „lyuk” jogszerű lefedésére. Szathmáry Zoltán AH-s testvérének ügyészségi meghallgatásáról készült feljegyzés is megerősíti ezt a célt, miszerint egy táblázatot mutattak be a fogva tartás jogcímeiről és időtartamáról, és felvetődött a „lyuk” kitöltésének szükségessége. A NAV-osok tanúvallomásai szerint Hajdut tették felelőssé az ukránokkal való bánásmódért, míg Hajdu a NAV-ot és a titkosszolgálatokat vádolta. Ez a nézetkülönbség a BM-es válságtanácskozásokon is felszínre került. Az ügyészségi feljegyzésben említett „vizsgálóbizottság” léte azonban kérdéses, mivel a Telex információi szerint ilyen vizsgálat vagy bizottság nem állt fel. Hajdu János védője megerősítette, hogy Farkas Örs vezetésével volt értekezlet a BM-ben, de nem vizsgálat részeként.
Az aranykonvoj-ügy az ukrán pénzszállítók elleni akcióra utal, melynek során a Terrorelhárítási Központ emberei fogtak el személyeket. Az ügyben Horváth Lóránt ügyvéd már a választás előtt feljelentést tett az ügyészségen, de az ügyészség április 12-ig nem mutatott jelentős aktivitást. A választások után azonban megváltozott a hozzáállás, és a Fővárosi Nyomozó Ügyészség megkereste az érintett állami szerveket.
Szathmáry Zoltán, akit Baka András legfőbb ügyésznek javasolt, de a Tisza Párt megfúrt, azért került a figyelem középpontjába, mert testvére érintett az aranykonvoj-ügyben az AH jogi főosztályvezetőjeként. Ennek ellenére Kovács András, Hajdu János korábbi helyettese, aki szintén részt vett a BM-es találkozókon, október elsejétől a rendőrség szervezetébe beolvadó TEK parancsnoka lett. Az ukránok idegenrendészeti őrizetét az AH-s Szathmáry István kezdeményezte a X. kerületi rendőrségen, mivel a TEK központja ebben a kerületben található.
Az ügy rávilágít a különböző állami szervek, mint a titkosszolgálatok, a NAV és a TEK közötti koordináció és felelősségvállalás kérdéseire egy érzékeny művelet során. A válságtanácskozások célja, a fogva tartás jogszerűségének utólagos rendezése, valamint a Hajdu János és a NAV közötti felelősségi vita komoly jogi és etikai aggályokat vet fel. Az ügyészségi feljegyzésben szereplő utalás egy magas rangú politikai vezető esetleges szerepére tovább árnyalja a helyzetet, és a hatalmi ágak közötti viszonyokat is érinti.
Az is figyelemre méltó, hogy egy kulcsfontosságú pozícióra jelölt személy (Szathmáry Zoltán) jelölését befolyásolhatta testvérének érintettsége az ügyben, miközben egy másik érintett (Kovács András) előléptetést kapott. Ez a helyzet kérdéseket vet fel a politikai befolyás és az elszámoltathatóság kapcsán a magyar államigazgatásban. A jogi „lyukak” utólagos kitöltésére irányuló törekvések a jogállamiság alapelveit is érinthetik.
Az aranykonvoj-ügyben a nyomozás és az ügyészségi eljárás folytatódik. A különböző állami szervek közötti felelősségi kérdések tisztázása, valamint az esetleges jogi mulasztások feltárása kulcsfontosságú lesz a jövőre nézve. Az ügy további fejleményei befolyásolhatják a közbizalmat az állami intézmények működésével kapcsolatban.
A tény, hogy a Belügyminisztériumban ilyen jellegű válságtanácskozásokra került sor, azt jelzi, hogy az érintettek komoly jogi kockázatokat láttak az ügyben. A Hajdu János védője által megerősített értekezlet ténye, még ha nem is vizsgálóbizottságként, alátámasztja a források által jelzett aggodalmakat és az egyeztetések szükségességét. Az ügy lezárása és a felelősök megnevezése alapvető fontosságú lesz a jogi tisztánlátás szempontjából.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása