Az önálló Oktatási Minisztérium létrehozása a Tisza párt programjában kiemelt szerepet kapott, azonban a kormányra kerülés óta eltelt időszakban a tárca tevékenységét inkább a miniszteri nyilatkozatok, semmint a kézzelfogható, pozitív eredmények jellemzik. Lannert Judit oktatási miniszter több alkalommal is vitatott véleményt fogalmazott meg a magyar oktatási rendszer szereplőiről és a szükséges reformokról.
Lannert Judit egy nemrégiben megjelent interjúban kritikusan nyilatkozott a tanárok passzivitásáról, állítva, hogy a változáshoz mindenkinek áldozatot kell hoznia. Szerinte a szülők és a pedagógusok egyaránt tétlenek, ezért a béremelés helyett először az érintettek mozgósítására van szükség.
Korábban a miniszter a pedagógusok számát is túl soknak ítélte, és felvetette az iskolaigazgatók leváltásának gondolatát. Ezt azzal indokolta, hogy a jelenlegi vezetők egy olyan rendszerben szocializálódtak, ahol nem kaptak valódi vezetői autonómiát.
A tárcavezető szerint a hosszú ideje fennálló, centralizált oktatási rendszer olyan embereket válogatott ki, akiknek ez a modell „testhezálló”. Úgy fogalmazott, hogy nem az önállóan gondolkodó, innovatív szakemberek választják a pedagóguspályát.
A miniszter a hivatalba lépése után az iskolabezárások lehetőségét is felvetette, mondván, nem tartható fenn két intézmény egy iskolányi gyermek számára. Emellett az egyházi iskolák működését is megregulázná, az állami és felekezeti intézmények közötti együttműködés, valamint a tanulói összetétel kiegyenlítésének szükségességéről beszélt. Kiemelte, hogy nem finanszírozható közpénzből két iskola, ha az egyik szegregáltan, a másik pedig roma gyermekek nélkül működik.
Lannert Judit bírálta a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat is, amelyek szerinte az elit újratermelődését szolgálják. A kompetenciamérések sem igazolják a diákok jobb fejlődését ezekben az intézményekben. A jelenlegi felvételi rendszert demográfiai okokból egyre kevésbé indokoltnak tartja, ezért annak felülvizsgálatát és társadalmi egyeztetést kezdeményezne.
A Tisza párt programjában az oktatásügy kiemelt területként szerepelt, és az önálló minisztérium létrehozása is ennek része volt. Magyar Péter korábban bejelentette a Klebelsberg Központ átalakítását, amely a jövőben szakmai háttérintézményként működne. Az irányítási feladatokat 2027 januárjától a szakminisztérium venné át.
Ez a lépés sokak szerint a korábbi Fidesz-kormányok egyik örökségével való szakítás szándékát jelzi. Az iskolabezárások kérdése nem újkeletű a magyar oktatáspolitikában. A forrás emlékeztet arra, hogy 2007–2008-ban a Gyurcsány Ferenc vezette kormány idején is több száz településen szűnt meg a helyben tanulás lehetősége.
Az akkori baloldali-liberális oktatáspolitika szintén nem állt távol az intézményhálózat racionalizálásától, amely gyakran iskolák bezárásával járt.
Az önálló Oktatási Minisztérium és Lannert Judit miniszter tevékenysége megkérdőjelezi azt a korábbi kritikát, miszerint az önálló tárca hiánya hátráltatta volna a magyar oktatást. Az Orbán-kormányok idején jellemzően a csúcsminisztériumi modell érvényesült, ahol egy tárca több fontos területet is felügyelt, szemben a mostani decentralizált megközelítéssel.
A miniszter nyilatkozatai, különösen a pedagógusok és iskolaigazgatók kritikája, valamint az iskolabezárások és az egyházi iskolák regulázásának felvetése jelentős társadalmi vitát generálhat. A felvételi rendszer felülvizsgálatára vonatkozó kezdeményezés is széleskörű egyeztetést igényelhet.
A decentralizált kormányzati modell, amelyben 16 minisztérium működik, a forrás szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az oktatás területén. Sőt, egyes vélemények szerint káosz uralkodik a minisztériumban, és a megnövekedett minisztériumi szám feleslegesen növeli a bürokrácia mértékét.
Az Oktatási Minisztérium előtt álló feladatok, mint a Klebelsberg Központ átalakítása és az irányítási feladatok átvétele 2027-től, rendkívül szerteágazóak. Kérdéses, hogy a tárca miként tud megbirkózni ezekkel a kihívásokkal, különösen a jelenlegi, vitatott működési környezetben.
A miniszteri kijelentések és a minisztérium eddigi tevékenysége alapján a Tisza párt oktatáspolitikai céljai, melyek között a Fidesz-kormány örökségével való leszámolás is szerepel, egyelőre nem vezettek kézzelfogható, pozitív változásokhoz az oktatásban. Az elkövetkező időszakban derül ki, hogy a beígért reformok milyen formában valósulnak meg, és milyen hatással lesznek a magyar oktatás jövőjére.