Nagy-Britannia és Izrael kormánya zárt ajtók mögött igyekszik rendezni a közöttük kialakult súlyos diplomáciai válságot. A Financial Times értesülései szerint Jonathan Powell, a brit kormány nemzetbiztonsági főtanácsadója a múlt héten titokban Izraelbe utazott, hogy kompromisszumos megoldásokat keressen a feszült helyzetre.
London egyértelműen jelezte, hogy izraeli diplomaták kiutasítását fontolgatja, amennyiben Izrael a korábbi bejelentésének megfelelően valóban bezáratja a kelet-jeruzsálemi brit konzulátust.
A brit napilap, a Financial Times keddi beszámolója szerint Jonathan Powell, a brit kormány nemzetbiztonsági főtanácsadója a múlt héten Izraelben járt, ahol bizalmas tárgyalásokat folytatott. Ezeknek a megbeszéléseknek a célja egy lehetséges kompromisszumos megoldás megtalálása volt a két ország közötti diplomáciai viszályban.
A tárgyalások ellenére a lap forrásai szerint az erőfeszítések egyelőre nem vezettek konkrét eredményre. Az ügyet ismerő illetékesek megerősítették, hogy a párbeszéd folytatódik, és van mozgástér egy egyezség elérésére a konzulátus sorsát illetően.
Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy eddig nem született megállapodás, és valószínűtlennek tűnik, hogy az izraeli kormány által a képviselet bezárására kitűzött csütörtöki határidőig sikerülne egyezségre jutni. Egyes értesülések szerint a brit kormány illetékesei előrelépést tapasztalnak a tárgyalásokon, de úgy vélik, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormányának bizonyos elemei szándékosan szivárogtatnak ki információkat a sajtónak, ezzel akadályozva a megállapodás létrejöttét.
A Ynet izraeli hírportál korábbi értesülését, miszerint London is huszonhét izraeli diplomatát utasítana ki a konzulátus bezárása esetén, a Financial Timesnak nyilatkozó illetékesek pontatlannak nevezték.
A diplomáciai feszültség körülbelül egy hónappal ezelőtt kezdődött, amikor Ed Miliband brit külügyminiszter bejelentette, hogy a brit kormány megtiltja a ciszjordániai izraeli telepeken előállított áruk importját. Ezenfelül szankciókat vezet be azokkal a vállalkozásokkal szemben is, amelyek üzleti kapcsolatokat tartanak fenn ezekkel a telepekkel.
Miliband az intézkedést azzal indokolta, hogy London hivatalos álláspontja szerint a palesztin területek izraeli megszállása nemzetközi jogot sért. A külügyminiszter továbbá azt is kijelentette, hogy a Ciszjordániában élő izraeli „telepes terroristák” egyes térségekben etnikai tisztogatásokat hajtanak végre.
Az izraeli kormány rendkívül élesen reagált a brit szankciókra, hasonlóan a háromszázezer fős brit zsidóság képviseleti szervezeteihez. Válaszlépésként bejelentették, hogy bezáratják a csaknem kétszáz éve működő kelet-jeruzsálemi brit konzulátust.
Ez a konzulátus jelenleg elsősorban a ciszjordániai palesztin lakosságnak nyújt konzuli szolgáltatásokat, és huszonhét brit diplomata dolgozik ott. Az izraeli vezetés emellett számos brit parlamenti képviselőnek megtiltotta a beutazást Izraelbe.
A kelet-jeruzsálemi brit konzulátus bezárása komoly diplomáciai következményekkel járna, mivel ez a képviselet hosszú ideje kulcsszerepet játszik a palesztin területek lakosságának támogatásában. A lépés tovább mélyítené a feszültséget a két ország között, és potenciálisan szélesebb körű nemzetközi visszhangot válthatna ki.
A brit kormány figyelmeztetése az izraeli diplomaták kiutasítására rávilágít arra, hogy London komolyan veszi a helyzetet, és kész határozott ellenlépéseket tenni. Ez a helyzet próbára teszi a két ország hagyományosan szoros kapcsolatait, és rávilágít a Közel-Keleten zajló konfliktusok nemzetközi dimenzióira.
Az izraeli kormány válasza a brit szankciókra, különösen a konzulátus bezárásának kilátásba helyezése, egyértelműen jelzi, hogy Izrael nem tolerálja a ciszjordániai telepekkel kapcsolatos kritikákat, és kész szuverenitásának védelmében fellépni.
A Financial Times forrásai szerint, amennyiben Izrael valóban bezáratja a kelet-jeruzsálemi brit konzulátust, London valószínűleg megvárja az október huszonhetedikén esedékes izraeli parlamenti választások eredményét. Csak ezt követően hozná meg döntését az ellenlépésekről, ha egyáltalán tesz ilyen lépéseket.
Ez a stratégia arra utal, hogy a brit kormány elkerülné a helyzet eszkalálódását egy választási kampány idején, és egy stabilabb politikai környezetben kívánna reagálni. A lapnak nyilatkozó egyik illetékes szerint az izraeli kormány jelenleg választási kampányt folytat, és az ügy „jól fest a kormány jobboldali választói bázisán belül”.
A tárgyalások folytatódnak, de a határidő közeledtével egyre bizonytalanabbá válik egy gyors megállapodás. A diplomáciai válság kimenetele nagymértékben függ majd az izraeli választások eredményétől és a két fél hajlandóságától a kompromisszumra.
📰 Forrás: HVG — Eredeti cikk elolvasása