Az Alkotmánybíróság (AB) kedden tette közzé az elnöki tisztségre vonatkozó pályázati felhívást, melynek értelmében a testület új vezetőjét november 2-án, titkos szavazással választhatják meg. Az elnöki posztra bármely alkotmánybíró pályázhat, a megbízatás pedig az Alaptörvény előírásai szerint három évre szól.
A választási folyamat részletei
A pályázati dokumentációt 2026. október 26-án, hétfőn 16 óráig kell benyújtani. A kiírás szerint a pályázatok elbírálására nyolc nap áll rendelkezésre, így az új elnök megválasztására a tervek szerint november 2-án kerülhet sor.
A döntést az Alkotmánybíróság teljes ülése hozza meg titkos szavazással, és az elnök megválasztásához a tagok több mint felének támogatása szükséges.
Az elnökválasztás jogát az Alaptörvény 17. módosítása adta vissza a testület tagjainak hatáskörébe. Az Országgyűlés szeptember közepén fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek részletesen szabályozzák az elnökválasztás menetét.
Előzmények: Polt Péter távozása és az Alaptörvény módosítása
Az új elnök megválasztására Polt Péter korábbi AB-elnök mandátumának szeptember 1-jei lejártát követően került sor. Polt Péter megbízatása az Alaptörvény 17. módosítása miatt szűnt meg, amely kimondja, hogy az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életév betöltésével megszűnik.
Polt Péter ezt a korhatárt már korábban elérte.
Polt Péter nemrég bejelentette, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul alkotmánybírói mandátumának idő előtti megszüntetése miatt. Álláspontja szerint a korhatárra vonatkozó változást csak kimenő rendszerben lehetett volna bevezetni.
Átmeneti vezetés és új tagok
Az elnöki jogköröket jelenleg Czine Ágnes elnökhelyettes gyakorolja, aki szeptember 1-jétől látja el ezt a feladatot. Az ő 12 éves alkotmánybírói megbízatása november közepén jár le.
Az Alkotmánybíróság személyi állománya jelentősen megújult az ősszel. Szeptember közepén az Országgyűlés öt új alkotmánybírót választott meg. A Tisza Párt frakciója Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt, Ligeti Miklóst, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot jelölte a testületbe.
Mindannyian 137 igen és 6 nem szavazatot kaptak a titkos voksoláson. A Fidesz-frakció nem vett részt az új alkotmánybírók megválasztásában.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása