A KATA adózási forma, amelyet 2022-ben jelentősen szűkítettek, a tervek szerint 2027-től ismét szélesebb kör számára lesz választható. Magyar Péter miniszterelnök bejelentése szerint a szakmai egyeztetések alapján alakítják ki az új rendszert, amely várhatóan több mint 100 ezer új kisvállalkozónak kínál kedvező adózási lehetőséget. A változások érintik a tételes adó mértékét, a bevételi határt, valamint a társadalombiztosítási ellátások alapját is.
Magyar Péter keddi Facebook-videójában ismertette a KATA kibővítésének főbb pontjait, valamint a milliárdosok vagyonadójáról és a sportolók adókönnyítésének eltörléséről szóló döntéseket. Az új szabályozás értelmében 2027-től a nyugdíjasok, egyetemisták és mellékállásúak is választhatják az adónemet. Emellett ismét lehetővé válik a cégeknek történő számlázás, amelyre 15 százalékos adó vonatkozik, a megfizetett tételes KATA beszámításával.
A főállású katások 2027-ben havi 100 ezer forint, a mellékállásúak pedig 50 ezer forint tételes adót fizetnek majd. Az éves bevételi határ 18 millióról 22 millió forintra emelkedik. A Pénzügyminisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslat szerint 2027-ben és 2028-ban párhuzamosan működik majd a régi és az új KATA rendszer.
Az új KATA keretében 2028-tól a tételes adó összege a minimálbérhez igazodik. Azok a vállalkozók, akik 2026. december 31-én már KATA-sok, maradhatnak a jelenlegi rendszerben, ők 2027-ben havi 75 ezer, 2028-ban 100 ezer forintot fizetnek. A régi KATA véglegesen 2029-től szűnik meg.
A KATA, azaz a kisadózó vállalkozók tételes adója korábban széles körben népszerű, egyszerűsített adózási forma volt Magyarországon. Az Orbán-kormány 2022 nyarán azonban jelentősen átalakította, szigorította a szabályokat, aminek következtében a korábbi 460 ezer KATA-s vállalkozóból csupán 100-150 ezer maradt a rendszerben. A szigorítás után sokan az átalányadózás felé fordultak, melynek választóinak száma 2025 végére elérte a 405 ezret.
A 2022-es változások egyik fő indoka a bújtatott foglalkoztatás visszaszorítása volt, vagyis annak megakadályozása, hogy cégek munkaviszony helyett KATA-s vállalkozóként alkalmazzák a dolgozóikat. A mostani tervek szerint az új rendszerben is lesznek korlátok a céges számlázás tekintetében. Ha egy KATA-s vállalkozó éves bevételének legalább fele ugyanattól a kifizetőtől vagy kapcsolt viszonyban álló személyektől származik, az év végén megszűnik a KATA-alanyisága, ezzel is megelőzve a visszaéléseket.
Az adórendszer átalakítása jelentős hatással lesz a kisvállalkozói szektorra és a társadalombiztosítási ellátásokra. Az új KATA-rendszerben a főállású vállalkozók ellátási alapja 2027-ben havi 317 ezer forintra emelkedik, 2028-tól pedig az aktuális minimálbérrel lesz azonos. Ez jelentős javulást jelent a jelenlegi 108 ezer forintos ellátási alaphoz képest, amelyből a táppénz, anyasági ellátások és a nyugdíj számítása történik.
A jelenlegi rendszerben az alacsony ellátási alap miatt a KATA-sok táppénze és gyermekvállaláshoz kapcsolódó juttatásai, például a CSED és GYED, jóval alacsonyabbak voltak, mint a minimálbér alapján számított összegek. Az új szabályozás értelmében a főállású KATA-sok esetében a CSED és GYED összege is jelentősen nő, például egy 30 napos hónapban a CSED 317 ezer forint, a bruttó GYED pedig 221 900 forint lehet 2027-től. A nyugdíj szempontjából is kedvezőbbé válik a helyzet, mivel 2028-tól egy teljes KATA-s év a nyugdíj összegének kiszámításakor is teljes évnek fog megfelelni, megszűnik a szolgálati idő arányosítása.
A nem főfoglalkozású KATA-sok továbbra sem lesznek biztosítottak a KATA alapján. Az EKHO szabályai is módosulnak, különösen a hivatásos sportolók esetében, ahol az indokolatlan kivételek felszámolását célozzák. Jelenleg a sportolók jóval nagyobb jövedelemre alkalmazhatják az EKHÓ-t, mint például az újságírók vagy művészek, az általános 60 millió forintos éves értékhatárral szemben.
A KATA kibővítése várhatóan növeli a kisvállalkozói szektorban az adónem vonzerejét, és lehetőséget ad a 2022-ben kiszorult vállalkozóknak a visszatérésre. Az új szabályok célja, hogy az adózási forma ismét szélesebb körben elérhető legyen, miközben a bújtatott foglalkoztatás kockázatát is kezelik a céges számlázásra vonatkozó korlátokkal. A párhuzamos működés a régi és új rendszerek között átmenetet biztosít a változásokhoz.
Az ellátási alap emelése jelentős társadalombiztosítási előnyökkel jár a főállású KATA-sok számára, javítva a táppénz, anyasági ellátások és a nyugdíj kilátásait. A változások hosszú távon hozzájárulhatnak a kisvállalkozói lét stabilitásához és vonzerejéhez, amennyiben a bevezetett korlátok és feltételek egyensúlyt teremtenek az egyszerűsített adózás és a társadalombiztosítási jogok között. A törvényjavaslat társadalmi egyeztetése lehetőséget biztosít a további finomhangolásra a végleges elfogadás előtt.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása