A kormány bejelentette a régóta várt vagyonadó-csomag részleteit, melyet Magyar Péter ismertetett kedd délután. Az új adónem célja a költségvetési bevételek növelése, valamint a kiemelkedően vagyonos rétegek szolidaritásának megkövetelése. A tervezet szerint az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonra évi 1 százalékos adó vonatkozik, míg a 100 milliárd forint feletti vagyonrész esetében ez a kulcs 1,5 százalékra emelkedik.
Az adókötelezettség széles körben érinti a magánszemélyeket és vagyonkezelési struktúrákat. Az adó alanyai lehetnek belföldi és külföldi magánszemélyek egyaránt, továbbá bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és magánalapítványok is. Fontos részlet, hogy a házastársak vagyonát elkülönítetten kell figyelembe venni, az egymilliárd forintos értékhatár mindkét félre önállóan vonatkozik.
Az adó alapjába a teljes nettó vagyon beleszámít, ami magában foglalja az ingatlanokat, a befektetéseket, a társasági részesedéseket, valamint a külföldön tárolt vagy vagyonkezelőknél kezelt eszközöket is. Ez a megközelítés azt hivatott biztosítani, hogy a vagyon elrejtése ne jelentsen kibúvót az adókötelezettség alól.
Az adóalap meghatározásánál a hitelek levonhatóak a vagyonból, ami csökkenti a fizetendő adó összegét. Emellett a már megfizetett ingatlan- és gépjárműadók is beszámíthatók a vagyonadóba. A vagyonértékelés részletes szabályok alapján történik majd, elsősorban a valós forgalmi érték figyelembevételével, mind az ingatlanok, mind a társasági részesedések esetében.
Az ingatlanok értékelése többlépcsős folyamat: elsődlegesen az előző 12 hónap ügyleti értéke az irányadó, ennek hiányában a korábbi tíz év ügyleti értékét indexálják. Amennyiben ez sem alkalmazható, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) értékelési modelljét veszik alapul, végső esetben pedig ingatlanvagyon-értékelő bevonására kerülhet sor. Az 500 millió forint feletti értékű ingatlanoknál legalább kétféle értékelési modellt kell alkalmazni. A személyes használatú ingóságok főszabály szerint nem tartoznak az adóalapba, kivéve a 3 millió forintot meghaladó értékű műtárgyakat, gyűjteményeket és ékszereket, valamint a 10 millió forintnál drágább járműveket.
A törvény várhatóan 2026. december 15-én lép hatályba, így az első adókötelezettséget a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján kell megállapítani. Az első bevallási és befizetési határidő 2027. augusztus 31. lesz. Csak azoknak a magánszemélyeknek kell bevallást készíteniük, akiknek az egy főre jutó vagyona eléri az egymilliárd forintot. A NAV egy kalkulátort is biztosít majd az adóalap kiszámításához.
A Pénzügyminisztérium által készített hatásvizsgálat szerint mintegy 15 ezer vagyonos személyt érinthet az új adó. A kormány a vagyonadótól négy év alatt összesen 800 milliárd forint többletbevételt vár a költségvetésbe. A tárca elismeri, hogy az adó bevezetésének lehetnek reálgazdasági hatásai, például növelheti az érintett adóalanyok likviditási igényét, és befolyásolhatja befektetési, finanszírozási, vagyonkezelési és illetőségi döntéseiket. Ugyanakkor a kormány álláspontja szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképessége érdemben nem változik az új adó miatt. Magyar Péter a bejelentés során hangsúlyozta, hogy a kormány nem hátrál meg az adó bevezetésétől.
A vagyonadó-csomag társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetéhez október 14-ig lehet észrevételeket tenni. A vagyonadó mellett a kormány a kata adózást érintő módosításokat és a profi labdarúgók, valamint egyéb sportolók adókönnyítésének eltörlését is bejelentette.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása