A Költségvetési Tanács (KT) legfrissebb értékelése szerint jelentős külső és belső tényezők együttesen lassíthatják a magyar gazdaság bruttó hazai termékének (GDP) növekedését az idei évben. A korábban prognosztizált 4,1 százalékos növekedési ütem helyett a Tanács immár 2,0 százalékos bővüléssel számol, melyre számos kockázatot azonosított.
A gazdasági lassulás hátterében elsősorban a nemzetközi színtéren tapasztalható gazdasági és geopolitikai feszültségek állnak. Ezek mellett az energiaárak emelkedése, valamint a hazai mezőgazdaságot sújtó súlyos aszály is hozzájárul a kedvezőtlenebb kilátásokhoz. A KT ugyanakkor kiemelte, hogy a lakossági reálbérek emelkedése és az ehhez kapcsolódó erős fogyasztás részben képes ellensúlyozni ezeket a negatív hatásokat, mérsékelve a lassulás mértékét.
A Tanács véleményt nyilvánított a 2026. évi központi költségvetésről szóló törvény módosítására beterjesztett javaslatról is, mely a végrehajtás évközi helyzetét és várható alakulását vizsgálta. Rámutattak, hogy az év eleji magas hiány és a megváltozott makrogazdasági környezet következtében a GDP-arányos hiánycél jelentősen, 3,7 százalékról 7,5 százalékra módosult. Ez az érték megegyezik a júliusi előrejelzésekkel, ami stabilitást jelez a célkitűzésben. Ennek megfelelően a központi alrendszer pénzforgalmi hiánycélja is emelkedett, elérve a 7110,1 milliárd forintot. Az első félévben a hiány már 3382 milliárd forintot tett ki.
A Költségvetési Tanács üdvözölte, hogy a megemelt hiánycélt hivatalosan is átvezették a költségvetési törvényben. Ez a lépés növeli az átláthatóságot, és lehetővé teszi a költségvetés teljesülésének pontosabb és valósághűbb értékelését. Az átláthatóbb keretek hozzájárulnak a gazdaságpolitikai döntések megalapozottságához és a nyilvános elszámoltathatósághoz.
Az európai uniós szabályrendszerrel kapcsolatban a KT jelezte, hogy Magyarország nettó elsődleges kiadásainak növekedése várhatóan meghaladja az előírt plafont. Bár a védelmi kiadások emelkedése miatt aktivált mentesítési záradék bizonyos mértékig bővíti a mozgásteret, a kontrollszámlán várható 1,9 százalékos GDP-arányos eltérés így is jelentősen meghaladja a szabályozásban rögzített 0,6 százalékos maximális értéket. Ez a túllépés potenciális kihívásokat jelenthet az EU-val való fiskális koordináció szempontjából.
A kormány tervei szerint október folyamán új középtávú költségvetési-strukturális tervet készít. Ebben a tervben a kabinetnek fokozatosan mérséklődő hiánypályát és csökkenő államadósság-mutatót kell vállalnia, összhangban a fenntartható költségvetési gazdálkodás elveivel. Ez a dokumentum kulcsfontosságú lesz a jövőbeli fiskális irányvonal meghatározásában és a piaci bizalom fenntartásában.
Az államadósság-mutató az első félév végére 75,6 százalékra emelkedett, és az év végére a megemelkedett hiánycél, valamint a likviditási tartalékok növelése miatt várhatóan tovább nő, elérve a 77,5 százalékot. Az adósságnövekedést részben mérsékli a forint euróval szembeni felértékelődése, ami kedvezően hat az euróban denominált adósságállomány forintban kifejezett értékére. Azonban a Költségvetési Tanács szerint az év végi 357,5 forintos euróárfolyam elérését kockázatok övezik, ami bizonytalanságot visz a jövőbeli adósságpálya alakulásába.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása