A hétfőn megrendezett québeci tartományi választásokon a szeparatista Parti Québécois (PQ) aratott győzelmet, így Paul St-Pierre Plamondon veheti át a kanadai frankofón tartomány miniszterelnöki posztját. A párt nyolc év után tér vissza a hatalomba, és győzelmük előrevetíti a feszültségek növekedését az ottawai szövetségi kormánnyal, többek között a bevándorláspolitika és a monarchia elutasítása kapcsán. A választási eredmények alapján a PQ kisebbségi kormányt alakíthat, ami az ellenzéki pártok támogatását teszi szükségessé a törvényhozási munkához.
A Parti Québécois közel 60 mandátumot szerzett a 127 tagú tartományi törvényhozásban, ami elmarad az abszolút többséghez szükséges 64 helytől. Ez azt jelenti, hogy a PQ kisebbségi kormányt alakít, és a döntéshozatali folyamatok során az ellenzéki képviselők támogatására szorul majd. A választói elégedetlenség jelentős szerepet játszott a nyolc éve kormányzó Coalition Avenir Québec (CAQ) vereségében, amelynek vezetője, François Legault, hiába adta át helyét Christine Fréchette-nek, a negatív trendet nem sikerült megfordítani.
A törvényhozásban a Québeci Liberális Párt szerezte meg a második legtöbb mandátumot, míg a Québeci Konzervatív Párt is erősíteni tudta pozícióit.
Paul St-Pierre Plamondon a kampány során egyértelművé tette, hogy kész szembeszállni Ottawával, amennyiben a szövetségi vezetés beavatkozik a tartomány hatásköreibe. Különösen a bevándorláspolitika terén várható konfliktus, mivel a PQ határozottan elutasítja a bevándorlási kvóták emelését. A párt emellett ígéretet tett egy újabb népszavazás kiírására Québec függetlenségéről, ami komoly kihívást jelenthet Kanada egységére nézve.
Québecben már korábban is tartottak függetlenségi népszavazásokat, 1980-ban és 1995-ben is, azonban mindkét alkalommal a Kanadában maradás mellett döntöttek a szavazók. A tartomány hosszú ideje küzd a kulturális és nyelvi identitásának megőrzéséért a túlnyomórészt angol ajkú Kanada keretein belül. Plamondon a mostani népszavazást az amerikai-kanadai vámháború miatt Donald Trump amerikai elnök hivatali idejének lejárta utánra, várhatóan 2029-re vagy 2030-ra időzítené. A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint a québeciek mindössze 30 százaléka támogatja a függetlenedést, ami a korábbi referendumokhoz képest alacsonyabb arányt mutat.
A kanadai miniszterelnök, Mark Carney, egyidejűleg akár két, az ország egységét veszélyeztető válsággal is szembesülhet, mivel Québec mellett Alberta tartományban is terveznek egy elszakadási referendumot októberben. Ez a helyzet komoly kihívás elé állítja a szövetségi kormányt, amelynek egyszerre kell kezelnie a belső feszültségeket és a külső gazdasági nyomásokat.
A Parti Québécois győzelme és Paul St-Pierre Plamondon miniszterelnöki kinevezése jelentős változásokat hozhat Québec politikai irányvonalában. A kisebbségi kormányzás ellenére a PQ várhatóan határozottan képviseli majd a tartományi autonómia és a függetlenségi törekvéseket. A bevándorláspolitika terén a kvótaemelések elutasítása éles konfliktust generálhat Ottawával, amelynek bevándorláspolitikai céljai eltérhetnek a québeci kormányéitól.
Plamondon emellett a monarchia eltörlését is célul tűzte ki Québecben, javasolva, hogy az uralkodóhoz kapcsolódó intézményekre fordított összegeket szociális célokra, például a hajléktalanság elleni küzdelemre csoportosítsák át. Konkrétan a III. Károly királyt képviselő tartományi főkormányzó-helyettesi hivatal finanszírozásának megvonását említette. Ez a kezdeményezés azonban komoly alkotmányjogi akadályokba ütközhet, mivel Kanada alkotmányos monarchia, és a főkormányzó-helyettes kulcsszerepet játszik a tartományi törvények szentesítésében. A leendő tartományi kormányfő azonban jelezte, hogy kész a jogi csatározásokra.
Mark Carney kanadai miniszterelnök gratulált Plamondonnak a közösségi médiában, és együttműködést ajánlott a vámok által érintett vállalkozások és munkavállalók támogatásában, valamint a lakhatási és hajléktalansági válság kezelésében. Ez a gesztus azt mutatja, hogy Ottawa nyitott a párbeszédre, annak ellenére, hogy a québeci kormányfő számos ponton konfrontációt helyezett kilátásba.
Québec az amerikai vámok által leginkább sújtott kanadai tartományok közé tartozik. Az Oxford Economics becslései szerint az augusztusban bevezetett újabb vámterhek mintegy kétmilliárd kanadai dolláros veszteséget okoznak a tartománynak. Ez a gazdasági tényező tovább bonyolíthatja a szövetségi és tartományi kormány közötti viszonyt, miközben a függetlenségi törekvések és az alkotmányos kérdések is napirenden maradnak. A következő években kulcsfontosságú lesz, hogy Québec és Ottawa milyen módon tudja kezelni ezeket a komplex kihívásokat, és hogy a szeparatista törekvések milyen mértékben befolyásolják Kanada jövőjét.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása