A Velencei-tó, Magyarország egyik kedvelt üdülőhelye és természeti kincse, jelenleg rendkívül alacsony vízállással küzd. Hétfő reggel az agárdi vízmérce mindössze 4 centimétert mutatott, ami azt jelenti, hogy a vízszint jelentősen, öt centiméter alá süllyedt. Ezt az aggasztó adatot az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közölte az MTI megkeresésére, felhívva a figyelmet a tó kritikus állapotára. Az ilyen mértékű vízszintcsökkenés komoly ökológiai és rekreációs kihívásokat vet fel, befolyásolva a tó élővilágát és a turisztikai lehetőségeket egyaránt.
Az OVF tájékoztatása szerint a víz visszahúzódása és a vízfelület csökkenése különösen látványos azokon a területeken, amelyeket korábban kifejezetten strandolásra és fürdőzésre alakítottak ki. Ez azt jelenti, hogy a népszerű partszakaszok és fürdőhelyek jelentősen szárazabbá váltak, megváltoztatva a tóparti tájképet és korlátozva a szabadidős tevékenységek lehetőségeit. A visszahúzódó víz látványa a leginkább azokon a helyeken szembetűnő, ahol a turisták és a helyi lakosok rendszeresen pihentek és kikapcsolódtak.
A jelenlegi helyzet megértéséhez érdemes összehasonlítani az egy évvel ezelőtti adatokkal. Az OVF emlékeztetett arra, hogy a Velencei-tó vízállása egy esztendővel ezelőtt még 69 centiméter volt. Akkor a teljes víztükör területe 13,74 négyzetkilométert tett ki. Ehhez képest a jelenleg számított vízfelület kiterjedése 12,89 négyzetkilométer. Ez az adatsor azt mutatja, hogy a tó víztükre valamivel kevesebb, mint egy négyzetkilométernyit zsugorodott az egy évvel ezelőtt mért állapothoz képest, ami egyértelműen jelzi a folyamatos vízveszteséget.
Az OVF arra is kitért, hogy a tó minimális szabályozási szintje október hónapra 130 centiméter. Amennyiben a tó ezen a jóval magasabb vízálláson lenne, a víztükör területe 13,95 négyzetkilométert tenne ki. Fontos megjegyezni, hogy az OVF szerint a jelenleg tapasztalható alacsony vízállás mellett sem jelentősen kisebb magának a víztükörnek a területe. Bár a 12,89 km² és a 13,95 km² között körülbelül 1,06 km² különbség van, a nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a tó teljes földrajzi kiterjedése, még a jelenlegi csökkentett állapotában is, megőrzi potenciális maximális területének jelentős részét, noha a mélység drasztikusan lecsökkent. Ez a megközelítés a vízfelület nagyságát a mélységi problémáktól elkülönítve értelmezi.
A tó vízszintjének drasztikus csökkenéséhez nagymértékben hozzájárult a csapadékhiány. A Velencei-tó vízgyűjtőjére szeptember 1. és 29. között területi átlagban mindössze 17,4 milliméter csapadék érkezett. Ez az érték rendkívül alacsony, mindössze 34,1 százaléka az 1991 és 2020 közötti sokévi szeptemberi átlagnak. Az ilyen mértékű csapadékhiány azt jelenti, hogy a tó természetes vízpótlása súlyosan akadályozott volt szeptember folyamán, ami közvetlenül hozzájárult a jelenlegi kritikus helyzethez.
A jövőre vonatkozó kilátások sem kedvezőek. A HungaroMet legfrissebb előrejelzése szerint a következő néhány napban nem valószínűsíthető jelentős csapadék érkezése a tó felületére. Ez a kedvezőtlen időjárási prognózis arra utal, hogy a tó vízállása a közeljövőben nem fog javulni természetes úton, ami tovább súlyosbíthatja a jelenlegi kritikus állapotot. A várható eső hiánya azt jelenti, hogy a tó továbbra is a már amúgy is rendkívül alacsony vízkészletére lesz utalva.
Összességében az extrém alacsony vízállás, a csökkent vízfelület és a tartós csapadékhiány együttesen rendkívül aggasztó helyzetet teremt a Velencei-tó számára. Bár az OVF nyilatkozatai tényadatokat és összehasonlításokat tartalmaznak, az összkép egyértelműen egy jelentős környezeti stressz alatt álló tavat mutat. A fürdőhelyeken tapasztalható látható változások és a hosszú távú meteorológiai adatok aláhúzzák a helyzet súlyosságát, ami folyamatos monitoringot és esetleges jövőbeli beavatkozásokat tesz szükségessé e fontos természeti érték megőrzése érdekében. A jelenlegi körülmények rávilágítanak a sekély tavak sebezhetőségére a hosszan tartó száraz időszakokkal és az elégtelen természetes vízpótlással szemben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása