Jelentősen átalakul a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tulajdonosi szerkezete és feladatköre, miután a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) javaslatot tett a kormánynak és a Fővárosi Önkormányzatnak az állami részvételre. Az elképzelés szerint az Országos Közlekedési Központ tőkeemeléssel 50 százalékos tulajdonrészt szerezne a BKK-ban. Az átalakítással együtt a társaság neve is megváltozna, a jövőben BKK Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ Zrt. néven működne tovább.
A tervezett változásokról Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter számolt be. Az új tulajdonosi szerkezetben az állam és a főváros közös irányítása alá kerülő BKK a jelenleginél szélesebb, várostérségi feladatokat látna el. Ez azt jelenti, hogy a szervezet felelősségi köre kiterjedne Budapest és az agglomeráció közösségi közlekedésének összehangolására is. Emellett a kormány tájékoztatása szerint az új szervezet a főváros területén megvalósuló közlekedési és közterületi fejlesztések építtetőjeként is funkcionálna.
Az átalakítás egy átfogó megállapodás részét képezi, amelyet a kormány és a főváros között körvonalaztak október 1-jén. Ennek a csomagnak kiemelt eleme, hogy a főváros egyszeri 120 milliárd forintos támogatásban részesül. Továbbá a budapesti közösségi közlekedés finanszírozását a jövőben fele-fele arányban vállalná az állam és a Fővárosi Önkormányzat. Ez a megállapodás a tervek szerint 2027-ben mindkét fél részéről 170-170 milliárd forintos hozzájárulást jelenthet.
A tulajdonosi és névváltozáson túl a BKK szerepe is jelentősen átalakul. A cél a fővárosi és az elővárosi közlekedés egységesebb szervezése, ami lehetővé tenné a menetrendek, a tarifák és a megrendelt szolgáltatások összehangolását egyetlen rendszeren belül. Ez a gyakorlatban sűrűbb buszjáratokat, jobb vasúti csatlakozásokat és egységesebb szolgáltatást eredményezhet az utasok számára. Az elképzelések szerint a közösségi közlekedés szervezése várostérségi szinten, Szentendrétől Ráckevéig, Gödöllőtől Zsámbékig terjedne ki, szorosabban igazítva az agglomerációs buszok menetrendjét a vonatokhoz és a HÉV-ekhez. Fontos hangsúlyozni, hogy az átalakítás a szolgáltatásszervezés egységesítésére fókuszál, nem pedig az üzemeltetők összevonására vagy az agglomerációs buszok budapesti kékre festésére.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT), amelynek újjáalakításáról és rendszeres ülésezéséről a Tisza-kormány törvényi szinten is rendelkezne, kulcsszerepet játszik a budapesti és agglomerációs fejlesztések összehangolásában. A testület tíz tagból áll, ötöt a kormány, ötöt pedig a Fővárosi Önkormányzat delegál. Elnöke a miniszterelnök vagy az általa kijelölt miniszter, társelnöke pedig a főpolgármester. A döntéshozatalhoz egyhangúság szükséges, ahol a kormány és a főváros egy-egy szavazattal rendelkezik. Az FKT javaslatot tehet kiemelt beruházásokra, és kezdeményezheti, hogy egyes állami beruházásokat közös, fele-fele arányban állami és fővárosi tulajdonú társaság valósítson meg. Az első ülésen a főváros vállalta, hogy eláll a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos perektől, és jövőre legalább 20 milliárd forinttal csökkenti működési kiadásait, miközben a kormány költségvetési felügyelőt rendel ki a Fővárosi Önkormányzathoz.
Az átfogó megállapodás és a BKK átalakítása a főváros és az állam közötti együttműködés megerősítését célozza, a budapesti és várostérségi közlekedés hatékonyabbá és összehangoltabbá tétele érdekében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása