A Duna vízhozama október első hétvégéjén újabb negatív rekordot döntött, ami komoly aggodalmakat vetett fel a Paksi Atomerőmű működésével kapcsolatban. Azonban Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára megerősítette, hogy a kormány által elrendelt fenékküszösz hatékonyan működik, és biztosítja az atomerőmű hűtővízellátását még ilyen extrém körülmények között is. A beavatkozásnak köszönhetően elkerülhető volt az összes paksi blokk leállítása, ami a fenékküszösz nélkül valós veszélyt jelentett volna.
A Duna kritikus vízállása és a fenékküszöb szükségessége
Az elmúlt időszakban a Duna vízszintje rendkívül alacsony értékeket mutatott, ami nem csupán környezeti, hanem energetikai szempontból is súlyos kihívás elé állította Magyarországot. Október első hétvégéjén a folyó vízhozama újabb negatív rekordot ért el, ami tovább fokozta a helyzet súlyosságát. Emlékeztetőül, már augusztus elején is kritikus állapotok uralkodtak, amikor a paksi vízmércén -140 cm-es vízállást mértek. Ez az extrém alacsony szint azt eredményezte, hogy az atomerőmű nyolc turbinájából mindössze egy maradhatott üzemben, és csupán néhány centiméteren múlt, hogy az utolsó működő turbinát sem kellett leállítani. Az ilyen mértékű vízszintcsökkenés közvetlenül veszélyezteti az atomerőmű hűtővízellátását, ami elengedhetetlen a biztonságos üzemeltetéshez.
A kialakult helyzetre reagálva a kormány döntést hozott a Duna vízszintjének stabilizálására az atomerőmű térségében. Ennek értelmében az Országos Vízügyi Főigazgatóság megkezdte egy fenékküszöb építését az atomerőmű és Dunaszentbenedek közötti Duna-szelvényben. Ennek a beavatkozásnak a célja az atomerőmű tervezési alapjában szereplő vízállások biztosítása volt, megelőzve a további kritikus csökkenést. Aszódi Attila professzor kiemelte, hogy a fenékküszöb visszaduzzasztó hatása gyorsan és pozitívan befolyásolta a Duna vízszintjét.
A fenékküszöb működése és az elkerült leállás
A fenékküszöb kulcsfontosságú szerepet játszik a Paksi Atomerőmű folyamatos és biztonságos működésében. A létesítmény visszaduzzasztó hatásának köszönhetően a Duna rendkívül alacsony vízállása ellenére is biztosított az atomerőmű hűtővízellátása. Aszódi Attila hangsúlyozta, hogy ezen beavatkozás nélkül a vízállás akár -160 cm-re is csökkenhetett volna a paksi vízmércén. Egy ilyen extrém mértékű vízszintcsökkenés elkerülhetetlenné tette volna az összes paksi blokk leállítását, ami súlyos következményekkel járt volna az ország villamosenergia-ellátására nézve. A fenékküszöb tehát nem csupán egy technikai megoldás, hanem az ország energiabiztonságának egyik alapvető garanciája a jelenlegi hidrológiai kihívások közepette.
Nemzetközi példa és a klímaváltozás hatásai
A paksi fenékküszöb hatékonyságát és létjogosultságát különösen jól szemlélteti a romániai Cernavodai Atomerőmű helyzete. Míg Paks a fenékküszöbnek köszönhetően képes fenntartani működését, addig a Cernavodai Atomerőmű az alacsony vízállás miatt továbbra sem tud termelni. Ez az összehasonlítás élesen rávilágít a magyarországi beavatkozás sikerére és stratégiai fontosságára. A Duna vízszintjének ingadozása, különösen az egyre gyakoribbá váló kisvizes időszakok, egyértelműen a klímaváltozás következményei. Az éghajlatváltozás hatásai miatt a folyók vízhozama egyre kiszámíthatatlanabbá válik, ami hosszú távon is indokolttá teszi a Duna tartós vízszintemelését célzó intézkedéseket. Ez a tendencia rávilágít arra, hogy az energiatermelés stabilitásának biztosításához adaptív és előrelátó vízgazdálkodási stratégiákra van szükség.
Aszódi Attila a Portfolio Energy Investment Forumon
Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára, aktívan részt vesz a szakmai diskurzusban. A professzor részt vesz a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján is, ahol az energiaszektor csúcsvezetői stratégiai válaszokat keresnek a versenyképesség, a beruházások, a szabályozás és az energetikai jövőjének kihívásaira. Az ilyen szakmai fórumok lehetőséget biztosítanak a legújabb eredmények bemutatására és a jövőbeni stratégiák megvitatására, különös tekintettel a klímaváltozás okozta kihívásokra és az energiabiztonság fenntartására.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása