Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága hétfőn, zárt ülésen hallgatta meg Szijjártó Pétert, a volt külgazdasági és külügyminisztert a kínai BYD autógyártó cégnél vállalt munkájáról. A több mint két órán át tartó meghallgatás során a felek eltérő álláspontokat képviseltek a felmerült kérdésekben. Szijjártó Péter "súlyos félreértésekre" hivatkozott, míg a Tisza Párt képviselői "megrendítőnek" nevezték a hallottakat, a fideszes bizottsági tagok viszont nem láttak nemzetbiztonsági kockázatot.
Az ülés előtt Szijjártó Péter kifejezte, hogy önként jelent meg a bizottság előtt, tiszteletben tartva a parlamenti intézményt, annak ellenére, hogy jogilag nem lett volna kötelező. Hivatkozott arra, hogy huszonnégy évig volt országgyűlési képviselő, és hivatali ideje alatt 2305 beruházásról született megállapodás, melyek összesen 23 500 milliárd forint értékűek voltak és 187 ezer munkahelyet teremtettek. Kiemelte, hogy a BYD szegedi beruházása jelentős sikert jelent Magyarország számára, mivel Európában is éles verseny zajlott a gyárért.
A zárt ülés után Czakó-Czirbus Pál, a Tisza Párt képviselője elmondta, hogy sok kérdésre kaptak választ, de az ügyet tovább kívánják vinni. Véleménye szerint nemzetbiztonsági szempontból kockázatot jelenthet, ha egy volt külügyminiszter ilyen rövid időn belül ad át tudást egy nemzetközi vállalatnak, bár a bizottság nem tett ilyen megállapítást. Az ülés szerinte csak az első lépés volt, és a továbbiakban a szakszolgálatok vezetőit is megkérdezik, majd egy újabb ülésen értékelik az információkat.
Felmerült Orbán Viktor miniszterelnök meghallgatásának lehetősége is, valamint egy összeférhetetlenségi törvényjavaslat előkészítése, melyről a frakció még egyeztet. Szijjártó Péter az ülésen mindenre azt válaszolta, hogy tiszta a lelkiismerete. Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára meghívottként vett részt, és elmondta, hogy a minisztérium munkatársainak köszönhetően "rengeteg dokumentumot sikerült megmenteni", melyeket szakértők vizsgálnak. Az államtitkár szerint a minisztérium működése több ponton is "rendkívül aggályos" képet mutat.
Szijjártó Péter júliusban mondott le parlamenti mandátumáról, hogy a kínai BYD vállalat külső kapcsolatokért és új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként folytassa pályafutását. Ez a váltás váltotta ki a Nemzetbiztonsági Bizottság érdeklődését, különösen a volt miniszter korábbi hivatali pozíciója és a BYD magyarországi beruházása miatt. A BYD szegedi gyára az egyik legnagyobb külföldi befektetés az országban az elmúlt időszakban, amiért komoly nemzetközi verseny folyt.
Velkey György László államtitkár korábban már utalt arra, hogy Szijjártó Péter több száz milliárd forintos állami támogatást tárgyalhatott ki a BYD számára. Emellett mintegy tízezer vendégmunkás engedélyezéséről is beszélt, ami nagyjából megegyezik a gyár által ígért munkahelyek számával. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy bár szükség van a beruházásokra és azok megvalósulására, mindezeknek a jogszabályok betartása mellett kell történniük.
Az ügy jelentősége abban rejlik, hogy egy volt külügyminiszter, aki korábban kulcsszerepet játszott Magyarország külgazdasági stratégiájában és számos beruházás, köztük a BYD szegedi gyárának megállapodásában, most egy kínai vállalatnál vállalt vezető pozíciót. A Tisza Párt által felvetett nemzetbiztonsági kockázat kérdése, miszerint egy ilyen rövid időn belüli tudásátadás aggályos lehet, központi eleme a vitának. A bizottsági meghallgatás célja éppen ezen potenciális kockázatok felmérése volt.
A Külügyminisztérium parlamenti államtitkárának, Velkey György Lászlónak az állításai, miszerint "aggályos" minisztériumi működésre utaló dokumentumokat mentettek meg, tovább súlyosbítják a helyzetet. A több száz milliárd forintos állami támogatás és a tízezer vendégmunkás engedélyezésének kérdései komoly gazdasági és társadalmi vonatkozásokkal bírnak. A fideszes bizottsági tagok szerint azonban semmi nem utal nemzetbiztonsági kockázatra, és a Tisza Párt esetleges törvényjavaslatát "személyre szabottnak" minősítették.
Czakó-Czirbus Pál megjegyzése, miszerint a hétfői ülés csak az "első felvonás" volt, arra utal, hogy az ügynek lesz folytatása. A bizottság tervei szerint a következő lépés a szakszolgálatok vezetőinek meghallgatása lesz, majd egy újabb ülésen értékelik a gyűjtött információkat. Az Orbán Viktor miniszterelnök esetleges meghallgatására és egy összeférhetetlenségi törvényjavaslat előkészítésére vonatkozó felvetések is jelzik, hogy az ügy politikai és jogi szempontból is továbbgyűrűzhet.
A Külügyminisztérium által vizsgált dokumentumok eredményei is meghatározóak lehetnek a további fejlemények szempontjából. Szijjártó Péter állítása, miszerint tevékenysége Európán kívüli, de "Oroszország Európa része", további értelmezési lehetőségeket nyit meg. Az ügy rávilágít a magas rangú tisztségviselők magánszektorba való átlépésének szabályozási és etikai kérdéseire, valamint a nemzetbiztonsági szempontok fontosságára.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása