Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága hétfőn több mint két órán át, zárt ülésen vizsgálta Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter kínai BYD-nél vállalt munkáját. A meghallgatás során a képviselők eltérő álláspontot képviseltek a felmerült kérdésekkel és a lehetséges nemzetbiztonsági kockázatokkal kapcsolatban. Míg a Tisza Párt képviselői aggályosnak találták a helyzetet, a kormánypárti tagok szerint semmi nem utal veszélyre.
A meghallgatás előtt Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy önként jelent meg a bizottság előtt, tiszteletben tartva a parlamenti intézményt, bár jogilag nem lett volna köteles. Kiemelte korábbi miniszteri tevékenységének eredményeit, mint például a 2305 beruházási megállapodást, melyek 23 500 milliárd forint értékben 187 ezer munkahelyet teremtettek. A BYD szegedi beruházását egész Magyarország számára jelentős sikernek nevezte, amelyért Európában is nagy verseny folyt.
A zárt ülés után Czakó-Czirbus Pál, a Tisza Párt képviselője elmondta, hogy sok kérdésre kaptak választ, de az ügyet tovább vizsgálják. Szerinte nemzetbiztonsági szempontból kockázatot jelenthet, ha egy volt külügyminiszter ilyen rövid időn belül átadja tudását egy nemzetközi cégnek, bár a bizottság nem tett ilyen megállapítást. Az ülés szerinte csak az első lépés volt, és a jövőben a szakszolgálatok vezetőit is meghallgatják, majd egy újabb ülésen értékelik a fejleményeket.
Czakó-Czirbus Pál felvetette Orbán Viktor miniszterelnök esetleges meghallgatásának lehetőségét is, valamint egy összeférhetetlenségi törvényjavaslat előkészítését is említette. Hozzátette, hogy Szijjártó Péter minden felvetésre azt válaszolta, tiszta a lelkiismerete. Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára meghívottként vett részt az ülésen, és elmondása szerint számos dokumentumot sikerült megmenteni, melyek vizsgálata „több ponton rendkívül aggályos” minisztériumi képet rajzol ki.
Velkey állítása szerint Szijjártó több száz milliárd forintos támogatásról tárgyalhatott a BYD-nek, és a tárgyalási felkészítők is rendelkezésre állnak, de üzleti titok miatt részleteket nem hozhat nyilvánosságra. Korábban már beszélt több száz milliárdos állami támogatásról és mintegy tízezer vendégmunkás engedélyezéséről, ami közel azonos a gyár által ígért munkahelyek számával. Hangsúlyozta ugyanakkor a beruházások fontosságát, a jogszabályok betartása mellett.
A bizottság fideszes tagjai, köztük Horváth László, gyökeresen másként értékelték a helyzetet. Állításuk szerint Szijjártó Péter minden kérdésre kimerítő választ adott, és semmilyen információ nem utal arra, hogy a BYD-nél végzett munkája nemzetbiztonsági kockázatot jelentene. Horváth László szerint, ha a Tisza Párt törvénykezésre készül, az valószínűleg személyre szabott lesz. Szijjártó jelenlegi munkájáról annyit árult el, hogy az Európán kívüli tevékenységet foglal magában, hozzátéve, hogy „Oroszország Európa része”.
Szijjártó Péter idén júliusban mondott le parlamenti mandátumáról, és ezt követően a kínai BYD autógyártó vállalat külső kapcsolatokért és új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjévé nevezték ki. Ez a pozíció váltotta ki a Nemzetbiztonsági Bizottság érdeklődését, különös tekintettel a volt miniszter korábbi hivatali feladataira és a megszerzett információkra.
A BYD szegedi beruházása jelentős gazdasági esemény Magyarországon, amely nagy volumenű állami támogatással és munkahelyteremtéssel jár. A beruházásért Európában több ország is versenyzett, és a magyar kormány sikerként kommunikálta a gyár idetelepülését. Azonban a volt miniszter szerepe a tárgyalásokban és későbbi cégvezetői pozíciója felveti az összeférhetetlenség és a nemzetbiztonsági aggályok kérdését.
Az ügy kiemelten fontos, mivel egy volt külgazdasági és külügyminiszter pozícióváltása egy jelentős külföldi vállalatnál nemzetbiztonsági és etikai kérdéseket vet fel. A vita középpontjában az áll, hogy egy ilyen magas rangú tisztviselő milyen gyorsan és milyen feltételekkel vihet át hivatali ideje alatt szerzett tudást és kapcsolatokat egy magáncéghez. Különösen érzékeny ez, ha a cég egy stratégiai partner ország, Kína, egyik vezető vállalata.
A nemzetbiztonsági kockázat értékelése kulcsfontosságú, hiszen a volt miniszter hozzáférhetett államtitkokhoz és bizalmas információkhoz. Az ellenzéki képviselők aggodalma szerint ez a tudás potenciálisan felhasználható lehet Magyarország érdekeivel ellentétesen. A kormánypárti álláspont szerint viszont a pozícióváltás nem jelent veszélyt, és a volt miniszter tevékenysége nem érinti a nemzetbiztonságot.
Az ügy rávilágít az összeférhetetlenségi szabályozás hiányosságaira vagy szükségességére is. Egy esetleges törvényjavaslat, mely a volt magas rangú tisztségviselők későbbi elhelyezkedését szabályozná, hosszú távon segíthetne megelőzni hasonló vitákat és erősítené a közbizalmat. A Külügyminisztériumból „megmentett” dokumentumok vizsgálata további részleteket tárhat fel a korábbi tárgyalásokról és a támogatások mértékéről, ami hozzájárulhat az átláthatósághoz.
A Nemzetbiztonsági Bizottság ülését Czakó-Czirbus Pál „első felvonásnak” nevezte, jelezve, hogy az ügy vizsgálata folytatódik. A következő lépésben a szakszolgálatok vezetőit hallgatják meg, majd egy újabb ülésen értékelik a bizottsági tagok a beérkezett információkat. Nem kizárt Orbán Viktor miniszterelnök meghallgatása sem, ami tovább növelné az ügy politikai súlyát.
Az összeférhetetlenségi törvényjavaslat előkészítése is napirenden van, melynek célja a hasonló helyzetek jövőbeli szabályozása lehet. Ez a jogalkotási kezdeményezés jelentős hatással lehet a közszolgálatból távozó magas rangú tisztviselők későbbi karrierlehetőségeire. Az ügy továbbra is a politikai diskurzus fontos része marad, és a nyilvánosság figyelmét is lekötve tartja.
A Külügyminisztérium által vizsgált dokumentumok eredményei, valamint a szakszolgálatok állásfoglalása kulcsfontosságú lesz az ügy további alakulásában. Ezek az információk tisztázhatják a felmerült aggályokat, vagy éppen megerősíthetik azokat, befolyásolva a közvéleményt és a politikai döntéshozatalt egyaránt.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása