A magyar kormány nemrégiben közel 119 milliárd forintot csoportosított át a rezsicsökkentés fenntartásához kapcsolódó kifizetésekre. Ez a lépés, melyet a Magyar Közlönyben megjelent határozat rögzít, az áram- és gázszolgáltatók 2026 harmadik negyedévi kompenzációját szolgálja.
Az átcsoportosítás rávilágít arra, hogy a lakossági rezsivédelem finanszírozása jelentős terhet ró az állami költségvetésre, miközben a fogyasztók közvetlenül nem látják a támogatás teljes összegét számláikon. Az idei költségvetésben erre a célra 792,5 milliárd forintot különítettek el, ami a költségvetési hiány csökkentésének szempontjából kiemelt jelentőségű.
A kormányhatározat értelmében a 119 milliárd forintot rendkívül gyorsan kellett továbbítani. Az áramszolgáltatók részére a forrás rendelkezésre állása után azonnal, míg a gázszolgáltatók esetében legkésőbb szeptember végéig kellett teljesíteni a kifizetést.
Ez a jelentős összeg azonban csak egy része annak a nagyobb rendszernek, amely a lakossági rezsivédelem mögött áll. Az állam évente több százmilliárd forintot fordít a rezsicsökkentésre, ami a költségvetés egyik legnagyobb kiadási tételei közé tartozik.
A rezsicsökkentés finanszírozásának kérdése különösen aktuális, mivel Magyarország célja, hogy 2030-ig teljesítse az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat. Ennek egyik legfontosabb feltétele a költségvetési hiány GDP-arányos 3 százalék alá szorítása.
Jelenleg a GDP-arányos hiány meghaladja a 7 százalékot, ami jelentős konszolidációs igényt mutat. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a 3 százalékos hiánycél eléréséhez nagyságrendileg 3500 milliárd forintos költségvetési egyenlegjavításra lenne szükség.
Fontos megjegyezni, hogy a lakossági rezsivédelemre előirányzott 792,5 milliárd forint nem egy fix összeg, hanem egy mozgó tétel. A tényleges költségeket számos tényező befolyásolja, mint például a háztartások energiafogyasztása, a téli időjárás, valamint az energiaárak alakulása.
A közgazdász hangsúlyozta, hogy a rezsicsökkentés átalakítása önmagában nem oldaná meg a teljes költségvetési problémát, csupán egy eleme lehet a több ezer milliárd forintos kiigazításnak. A rendszer esetleges módosításának nemcsak közvetlen költségvetési, hanem szélesebb gazdasági és társadalmi hatásai is lennének.
Magasabb energiaárak esetén a háztartások fogyasztása csökkenhet, ami egyfelől ösztönözheti az energiatakarékosságot. Másfelől azonban különbséget kell tenni az energiahatékonysági beruházásokból eredő fogyasztáscsökkenés és az anyagi okokból, például a fűtés megfizethetetlensége miatt bekövetkező visszafogás között.
Regős Gábor óva intett attól, hogy a magasabb rezsit automatikusan pozitív tényezőnek tekintsük, mivel az energiafelhasználás csökkenésének oka alapvetően meghatározza annak társadalmi megítélését.
A rezsicsökkentés jövőjével kapcsolatban nem csupán a teljes megszüntetés vagy a változatlan fenntartás a két végpont. Számos alternatíva létezik, mint például a kedvezményes tarifák módosítása, a fogyasztási sávok finomhangolása, vagy egy célzottabb támogatási rendszer kialakítása.
Egy szociális alapon működő rendszer azonban adminisztrációs és ellenőrzési kihívásokat vet fel, és nem garantálja, hogy a támogatás minden esetben a valóban rászorulókhoz jut el. A jelenlegi rendszer alapjai 2014-ben alakultak ki, azóta azonban jelentősen megváltozott a forint árfolyama és az energiapiaci környezet. Ez önmagában lehetőséget ad a rendszer átalakítására anélkül, hogy teljesen felszámolnák.
A rezsicsökkentés már most sem egységes, hiszen az átlagfogyasztás felett magasabb árat kell fizetni. Ezen a kétlépcsős modellen is lehetne tovább finomítani. A G7 elemzése is a jelenlegi rendszer fenntarthatatlanságára hívja fel a figyelmet igazságossági és finanszírozási szempontból.
Javaslatuk egy célzottabb modell, több fogyasztási sávval, az életvitelszerűen lakott ingatlanok előnyben részesítésével, és a rászorulók külön védelmével. A cél az, hogy a magasabb fogyasztásra kevesebb állami támogatás jusson, miközben az alacsonyabb jövedelmű háztartások védelme megmarad. A fogyasztás csökkentését elsősorban energiahatékonysági beruházásokkal kellene elérni, nem pusztán magasabb árakkal. A fő kérdés tehát nem a rezsicsökkentés megszüntetése, hanem a kormány hajlandósága a jelenlegi, széles körű támogatás helyett egy célzottabb konstrukció kialakítására.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása