A labdarúgásban a válogatott szünetek hagyományosan feszültséget keltenek a klubcsapatok és a nemzeti együttesek között, különösen akkor, ha a játékosok sérülten térnek vissza. Ez a helyzet a legutóbbi válogatott időszakban ismét kiéleződött, számos kulcsjátékos esett ki a nemzeti csapatoknál elszenvedett sérülések miatt. A klubok számára ez nem csupán sportszakmai, hanem jelentős anyagi terhet is jelent, hiszen a sérült játékosok fizetését továbbra is ők állják, miközben nem számíthatnak rájuk a bajnoki mérkőzéseken.
A legutóbbi válogatott szünet különösen érzékenyen érintett több klubot. A Liverpool például jelentős anyagi veszteséget szenvedett, miután Alexander Isak és Cody Gakpo is megsérült nemzeti csapatukban való szereplésük során. Ez a két játékos hetente összesen 530 ezer fontnyi fizetést kap, így a klubnak jelentős kiadása van, miközben nélkülöznie kell őket a pályán. A magyar válogatott sem úszta meg sérülések nélkül az időszakot, hiszen Ukrajna ellen Redzic Damir, az északírek ellen pedig Bolla Bendegúz dőlt ki a sorból.
Várhidi Péter, korábbi szövetségi kapitány, az Origo Sportnak adott interjújában megerősítette, hogy a klubok és a válogatottak közötti viszony sosem volt felhőtlen. A szakember szerint a kéthetes válogatott szünetek és az egyre gyakoribb sérülések tovább súlyosbítják a helyzetet. A klubedzők számára a játékosok válogatott meghívása kettős érzést vált ki: örülnek a sikernek, de aggódnak a visszatérő játékosok állapotáért és terheléséért.
Várhidi Péter rávilágított a klubcsapatok dilemmájára, amikor az Újpesttel bajnokok lettek, és sok játékosuk kapott válogatott meghívót. Elmondása szerint a kerettagok közül gyakran csak egy-két játékos kapott kezdőként lehetőséget, a többiek a padon ültek. Az ilyen játékosok edzésmunkája merőben eltér a klubban megszokottól, hiszen a válogatottnál rövid idő alatt kell frissé tenni őket, nem pedig hosszú távú terhelésre felkészíteni. Ez a különbség a felkészítésben növeli a sérülésveszélyt a klubhoz való visszatéréskor.
A 68 éves szakember 2006 és 2008 között a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányaként is dolgozott, így mindkét oldalról ismeri a problémát. Elmondása szerint a válogatottnál töltött ideje alatt gyakran kaptak leveleket, főleg külföldi kluboktól, amelyekben a játékosok kevesebb szerepeltetését kérték. Emlékezetes esetként említette Gera Zoltánt, akinek edzője, Roy Hodgson, e-mailben jelezte, hogy a válogatottban való szereplés befolyásolhatja a hétvégi klubmérkőzésen való játékát. Hasonló kérések érkeztek Hajnal Tamás esetében is, ahol gyakran csak egy félidőnyi játékot kértek a klubok, még barátságos mérkőzések idején is, amikor még nem volt Nemzetek Ligája.
A jelenlegi helyzet több szempontból is nehéz. A játékosok a világbajnokság után kevés pihenőt kaptak, és a szezon indulása után szinte azonnal következett a válogatott szünet. A versenynaptár gyökeres változásai miatt ez az időszak most először két hétig tartott, ami tovább növeli a terhelést. Míg az itthoni csapatoknál sok labdarúgó kapott 3-4 napos pihenőt a regenerációra, addig a válogatott játékosok ebben a feszített tempóban sokkal könnyebben megsérülnek. Várhidi Péter szerint ezek törvényszerűségek, és a helyzet egy-egy sérülés után éleződik ki igazán a válogatottak és a klubcsapatok között.
A játékosok azért kerülnek be a válogatottba, mert jó formában vannak és jól teljesítenek, ami logikus. Ugyanakkor a fizetésüket és megélhetésüket a klubjuk biztosítja, nem a válogatott. Vannak olyan csapatok és játékosok, akik rendkívül komolyan veszik a Nemzetek Ligáját is, mint például a magyar válogatott tagjai. Ez a maximális elkötelezettség és a megnövekedett terhelés fokozott sérülésveszéllyel jár. A hosszabb válogatott szünetek különösen hátrányosak a klubok számára, mivel két hétig mérkőzés nélkül maradnak, az otthon maradt játékosok pihenőt kapnak, miközben a válogatott labdarúgóik sokkal nagyobb fizikai és mentális terhelésnek vannak kitéve.
Várhidi Péter szerint a klubok számára káros, hogy két hétre elveszítik kulcsjátékosaikat, akik aztán gyakran problémákkal, sérülésekkel vagy fáradtsággal térnek vissza. Ez megnehezíti a csapat összeállítását és a felkészülést a következő mérkőzésekre. Az egykori szövetségi kapitány hangsúlyozta, hogy bár minden edző másképp gondolkodik, a többség számára ez a helyzet nem ideális. A válogatott szünetek során felmerülő sérülések és a klubok anyagi kockázatai továbbra is központi problémát jelentenek a modern labdarúgásban, és a feszültség várhatóan fennmarad a nemzeti együttesek és a klubcsapatok között a jövőben is.
📰 Forrás: Origo — Eredeti cikk elolvasása