A magyar fizetőeszköz, a forint az év első felében kiemelkedően teljesített a nemzetközi piacon, sokszor a legjobbak között szerepelve. Ez a kedvező időszak a választásokat megelőző várakozásoknak, majd a Tisza Párt kétharmados parlamenti győzelmének volt köszönhető. A piaci szereplők a politikai kockázat csökkenését és egy Európa-pártibb gazdaságpolitika ígéretét árazták be, amely magában foglalta az uniós források hazahozatalát és hosszú távon az euró bevezetését is. Ennek eredményeként áprilisban a forint a világ egyik legjobban teljesítő devizája volt az egyhónapos adatok alapján.
Azonban az elmúlt hetekben jelentős fordulat következett be a nemzetközi hangulatban. A dollár erősödésével párhuzamosan a magyar deviza ismét komoly nyomás alá került. Bár az év első kilenc hónapját tekintve a forint még mindig a legnagyobb nyertesek között van, a korábbi erősödés szinte teljesen elolvadt, és a harmadik negyedévben hirtelen a toplista másik végén találta magát. Ebben az időszakban a forint alulteljesített a régióban, sőt világviszonylatban is csak négy deviza (az orosz rubel, a chilei peso, az egyiptomi font és a török líra) mutatott rosszabb teljesítményt.
A kötvénypiacon is hasonló folyamatok zajlottak. A magyar hozamok a választásokat követően meredeken csökkentek, a tízéves hozamszint márciusban még 7% körül mozgott, de június végére 5% közelébe esett vissza. Ez a szokatlanul nagy mozgás szintén a Tisza Párt győzelmével és az uniós források felszabadításáról szóló májusi megállapodással volt magyarázható. Azonban a nemzetközi folyamatok hatására a magyar hozamok is érezhetően emelkedtek a mélypontról.
A fordulatot több tényező is fűtötte. A belső okok között kiemelhető a forintban lévő nagyon erős pozicionáltság, ami természetes reakcióként a befektetők egy részénél profitrealizáláshoz vezetett. Azok, akik korábban a forint erősödésére fogadtak, most részben vagy teljesen zárták pozícióikat. Külső tényezőként jelentkezett a közel-keleti háború eszkalálódása, amely a világpiaci gázárakra is hatással volt, és ezen keresztül a magyar gazdaságra is nyomást gyakorolt. A nemzetközi devizapiacon a befektetők tartósan magasabb energiaárakat kezdtek beárazni az eszkalálódó konfliktus miatt, ami az inflációs kockázatok fokozódásához, és a Fed kamatemeléséhez vezetett.
Emellett a nyár folyamán aggasztó hírek érkeztek a magyar gazdaságról is. Bár a harmadik negyedéves GDP-adatok még nem ismertek, az aszály miatt akár kellemetlen meglepetést is okozhatnak. A piaci szereplők egyelőre megosztottak abban a kérdésben, hogy a pozitív trendek folytatódhatnak-e, vagy eljött a kiábrándulás időszaka. Egyes szakértők szerint a jelenlegi hozamemelkedés csak átmeneti megtorpanás, míg mások szerint már nincs jelentős tér a magyar hozamok további esésére a jelentős piaci pozíciók mellett.
A magyar gazdaságpolitika átalakulása és a nemzetközi környezetben való helytállás lesz a Portfolio idei kiemelt gazdaságpolitikai konferenciájának, a Budapest Economic Forum 2026-nak is a fő témája. A választások után gyökeresen megváltozhatnak a körülmények és a célok, így kulcsfontosságú lesz a kormány irányvonala és a nemzetközi kihívások kezelése az év hátralévő részében. Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása