A Defence Express értesülései szerint Kína veszi át az orosz gyártmányú Jak–130-as repülőgépek pilótáinak kiképzését Laoszban. Ez a lépés egy újabb jele annak, hogy Peking fokozatosan kiszorítja Moszkvát az egykori érdekszférájából, ami jelentős geopolitikai elmozdulásra utal a régióban. A fejlemény rávilágít a két szövetséges ország közötti befolyási viszonyok változására, különösen a védelmi együttműködés terén, ahol Kína egyre inkább vezető szerepet vállal.
A Janes katonai szaklap beszámolója alapján Laosz és Kína szeptember 29-én jelentette be egy közös pilótaképző központ létrehozását. Ez a létesítmény a Ban Keun-i repülőtéren kap helyet, és a tervek szerint közösen üzemeltetik majd a két ország erői. A gyakorlatban azonban kínai oktatók fogják képezni a laoszi pilótákat, ami a kínai szakértelem és technológia átadását jelenti. A kiképzéshez négy orosz gyártmányú Jak–130-as, valamint kínai LE500-as kiképzőgépeket használnak majd. Ez a megállapodás nem csupán a technikai együttműködésről szól, hanem egy mélyebb stratégiai partnerség kialakulását is jelzi Kína és Laosz között, amelyben Kína egyre aktívabb és átfogóbb szerepet vállal a védelmi képességek fejlesztésében.
Az orosz-laoszi haditechnikai kapcsolatok előzményei közismertek és egy korábbi, érdekes cserére vezethetők vissza. Egy 2019-es megállapodás keretében, Oroszország T–34–85-ös harckocsikat szerzett be Laosztól, amelyek a második világháború ikonikus járművei voltak. Cserébe Moszkva modernebb T–72-es tankokat és Jak–130-as kiképző és könnyű harci repülőgépeket szállított Laosz számára. A Laosz által átadott T–34-es harckocsik azóta rendszeresen feltűnnek a moszkvai katonai díszszemléken, ami az orosz hadsereg történelmi hagyományokhoz való ragaszkodását és a szövetségesi kapcsolatok szimbolikus megerősítését is jelzi. A Jak–130-as gépek akkoriban jelentős erősítést jelentettek a laoszi légierő számára, modernizálva annak elavult flottáját.
Jelenleg ez a négy Jak–130-as repülőgép alkotja a laoszi légierő legerősebb és legmodernebb kötelékét. Az országnak ugyanis gyakorlatilag nincs más modern harci repülőgépe, ami kiemeli ezen eszközök stratégiai fontosságát Laosz védelmi képességei szempontjából. A gépek hatékony üzemeltetéséhez, a pilóták megfelelő felkészítéséhez és a repülőgépek hosszú távú fenntartásához elengedhetetlen a folyamatos és szakszerű kiképzés, valamint a karbantartási háttér biztosítása. Ennek hiánya komoly működési kockázatokat rejt magában.
Az a tény, hogy Kína és Laosz csak most hozott létre közös kiképzőközpontot, arra utal, hogy a 2019-es orosz szállítás óta nem folyt rendszeres és szervezett pilótaképzés az országban. Ez a helyzet élesen rávilágít az orosz fegyverexport egyik strukturális gyengeségére, amely 2022 után, az ukrajnai háború árnyékában vált különösen szembetűnővé. Moszkva ugyan eladta a haditechnikát, de gyakran nem biztosította a rendszerszintű kiképzést és a hosszú távú karbantartást, amelyek nélkül az eszközök hatékony alkalmazása lehetetlen, sőt, akár veszélyes is lehet a személyzet és a nemzetbiztonság szempontjából. Ez a hiányosság hosszú távon alááshatja az orosz haditechnika iránti bizalmat a potenciális vásárlók körében, mivel a modern hadviselésben a hardver mellett a humán erőforrás és a logisztikai támogatás is kulcsfontosságú.
A laoszi eset önmagában apróságnak tűnhet a globális geopolitikai színtéren, ám illeszkedik egy egyre markánsabb és szélesebb körű trendbe. Eszerint a Moszkvával rendkívül szoros kapcsolatokat ápoló Kína lépésről lépésre tölti be az Oroszország által hátrahagyott űrt a korábbi orosz partnerek körében. Peking nem csupán haditechnikai eszközöket kínál, hanem már teljes körű megoldásokat is biztosít, beleértve a kiképzést, a karbantartást, a logisztikai támogatást és a technológiai transzfert. Ez a megközelítés sokkal vonzóbbá teszi Kínát a partnerországok számára, akik hosszú távú és megbízható együttműködést keresnek, és nem csupán egyszeri eszközbeszerzésben gondolkodnak.
Ez a stratégiai elmozdulás azt mutatja, hogy Kína nemcsak gazdasági, hanem katonai és biztonsági téren is kiterjeszti befolyását azokon a területeken, ahol Oroszország hagyományosan erős pozíciókkal rendelkezett. A laoszi pilótaképző központ átvétele egy konkrét és kézzelfogható példája annak, hogy Peking hogyan erősíti meg jelenlétét és befolyását a délkelet-ázsiai régióban, miközben Moszkva erőforrásai és figyelme más irányokba terelődnek, például az ukrajnai háborúra. A folyamat hosszú távon jelentősen átalakíthatja a regionális hatalmi egyensúlyt, és új szövetségi rendszerek kialakulásához vezethet.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása