A Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszán a közelmúltban sikeresen befejeződött a vonal eddigi legátfogóbb tesztelése, amely a csúcsidőszaki terhelést volt hivatott szimulálni. A próbafutások során a szerelvények órákon keresztül a tervezett nappali csúcsidős menetrendet követték, 160 kilométer/órás sebességgel közlekedve, mintha már a tényleges személyforgalom indult volna el. Az egyetlen lényeges különbség az volt, hogy a vonatokon még nem tartózkodtak utasok. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter Facebook-bejegyzéséből derült ki, hogy bár a teszt alapvetően rendben zajlott, bizonyos rendszerek működése még nem kielégítő.
Az éjszakai tesztelés keretében a szakemberek nem csupán a menetrendszerű közlekedést vizsgálták, hanem különböző forgalmi zavarhelyzeteket és azok kezelését is modellezték, hogy felkészüljenek a valós üzemeltetés során felmerülő kihívásokra. Ez a fajta alapos vizsgálat elengedhetetlen a biztonságos és megbízható vasúti közlekedés garantálásához.
A teszt legfontosabb eredménye, hogy a biztonságos közlekedésért felelős, a 160 kilométer/órás maximális sebességnél is teljes biztonságot garantáló vonatbefolyásoló rendszer kiválóan vizsgázott. Ez a rendszer kritikus fontosságú a nagy sebességű vasúti forgalomban, és a sikeres próbaüzem jelentős lépés a vonal üzembe helyezése felé. Vitézy Dávid kiemelte, hogy a legalaposabb tesztelés során sem merült fel biztonságkritikus hiba ebben a rendszerben.
Ugyanakkor a tesztek során fény derült egy hiányosságra is: az utastájékoztató rendszerek működése nem volt kielégítő. Ezeknek a rendszereknek a javítása még a kivitelező feladata lesz. Az utazóközönség megfelelő tájékoztatása alapvető fontosságú a modern vasúti szolgáltatásokban, így ezen a téren még további fejlesztésekre van szükség a teljes körű működés eléréséhez.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a személyszállítás csak akkor indulhat el a vasútvonalon, ha minden kétséget kizáróan meggyőződtek arról, hogy az utasok biztonságát semmi nem veszélyezteti. Ez az alapelv vezérli a nyár óta tartó alapos ellenőrzéseket és teszteléseket. A biztonság elsődlegessége kulcsfontosságú a vasúti közlekedésben, különösen egy ilyen jelentős beruházás esetében.
A tesztelés részletes kiértékelését a következő napokban végzik el a MÁV szakemberei, a hazai közlekedési hatóságok, valamint a TÜV minőségbiztosító társaság. A vizsgálat hivatalos eredményeit a kiértékelési folyamat lezárása után hozzák nyilvánosságra. Ez a többlépcsős ellenőrzési folyamat biztosítja, hogy a vasútvonal valóban megfeleljen a legszigorúbb biztonsági és üzemeltetési előírásoknak, mielőtt megnyitják a személyforgalom előtt.
A Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza az „Orbán-rendszer legnagyobb vasúti beruházása”, amely kínai hitelből épült meg Ferencváros és a szerb határ között. Bár a kivitelezési határidő tavaly nyáron lejárt, a vonal átadása csúszott. A projekt során az Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS) kiépítése jelentette a legnagyobb technikai kihívást, amely elengedhetetlen a 160 km/h-s biztonságos sebesség eléréséhez. A tehervonatok eddig is közlekedtek a pályán, de csak korlátozott sebességgel és kapacitással, miközben a biztosítóberendezéseken dolgoztak. Idén augusztusban elindult az ETCS úgynevezett sötétüzemi tesztelése, és az azóta tartó folyamatos vizsgálatok során eddig nem találtak biztonsági kockázatot jelentő hibát, így vált lehetővé a teljes tervezett forgalom szimulációja.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása