A júniusi hőhullám és az azt követő aszályos időszak súlyos következményekkel járt az európai mezőgazdaságra nézve, drámai helyzetet teremtve a termőföldeken. Az Energy & Climate Intelligence Unit által a héten nyilvánosságra hozott jelentés részletesen bemutatja, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság gabonatermése jelentősen elmaradt a korábbi előrejelzésektől. Ez a jelentős terméskiesés eurómilliárdos nagyságrendű bevételcsökkenést okoz a tagállamok mezőgazdasági ágazatában, komoly gazdasági terhet róva a termelőkre és az érintett országokra.
Az elemzés rámutat, hogy Magyarország az Európai Unió második legnagyobb vesztese Franciaország után. Az országot sújtó terméskiesés elérte a 3,2 millió tonnát, ami hozzávetőleg 723 millió eurós bevételcsökkenést jelent. Ez a számadat jól tükrözi az időjárási jelenségek gazdasági hatását a magyar agrárszektorra. Különösen aggasztó a kukoricatermés alakulása, amely mindössze 1,9 millió tonnára esett vissza, ami a 2025-ös termésmennyiség felét jelenti. A hektáronkénti átlaghozam 3,8 tonna volt, ami csupán minimálisan haladja meg a több mint fél évszázada példátlannak számító, 2022-es 3,4 tonnás értéket, rávilágítva a jelenlegi helyzet súlyosságára. A búzatermés további 1,1 millió tonnával csökkent. Érdemes megjegyezni, hogy bár a magyar gabonaárak júliusban még csökkenő tendenciát mutattak, azóta korrigáltak és emelkedésnek indultak, ami némileg enyhítheti a termelői veszteségeket, de nem pótolja a kiesett mennyiséget.
A legnagyobb mértékű termésveszteséget Franciaország szenvedte el, ahol a szeptemberi előrejelzések szerint a gabonatermés 5,8 millió tonnával marad el a júniusi várakozásoktól. Ez a hatalmas visszaesés mintegy 1,47 milliárd eurónyi bevételkiesésnek felel meg. A francia termésveszteség önmagában az EU és az Egyesült Királyság teljes gabonatermés-csökkenésének közel felét teszi ki, ami mutatja az ország mezőgazdasági súlyát és az elszenvedett kár mértékét. Ennek a veszteségnek a döntő többsége, mintegy kilenctizede a kukoricaterméshez köthető. A francia kukoricatermés 7,6 millió tonnára zuhant, ami 45 százalékkal alacsonyabb a 2025-ös szintnél, és jelentősen elmarad az Agreste francia hivatal által augusztusban jelzett 9,0 millió tonnától is. Az Agreste már a nyár végén úgy nyilatkozott, hogy ez a terméseredmény legalább 1980 óta a leggyengébb lehet, ami a hosszú távú trendek szempontjából is aggodalomra ad okot.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az összkép nem egyöntetűen borús. Néhány tagállamban a termés kedvezőbben alakult a júniusi várakozásoknál, ami némi ellensúlyt képez a súlyos veszteségekkel szemben. Románia, Bulgária, Svédország, Lengyelország és a balti államok esetében a gabonatermés meghaladta az előzetes becsléseket, ami összességében mintegy 0,7 milliárd eurós pozitív hatást jelent. Ennek ellenére a nettó terméskiesés túlnyomó részét továbbra is a júniusi hőhullám által legsúlyosabban érintett legnagyobb termelő országok adják, hangsúlyozva a regionális különbségeket az időjárás hatásaiban.
A jelentés egyértelműen aláhúzza az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt közvetlen és jelentős hatását, amely nem csupán környezeti, hanem súlyos gazdasági következményekkel is jár az érintett országok számára. A szélsőséges időjárási jelenségek, mint a tartós hőhullámok és az aszály, komoly kihívás elé állítják a termelést, és hosszú távú stratégiák kidolgozását teszik szükségessé a mezőgazdasági szektor ellenálló képességének növelése, valamint az élelmiszerbiztonság fenntartása érdekében. A mostani adatok alapján nyilvánvalóvá válik, hogy az európai gabonapiac stabilitása nagymértékben függ az időjárási viszonyoktól, és a terméskiesés hatása nem csupán a termelőket, hanem a globális élelmiszerellátási láncokat és végső soron a fogyasztókat is érintheti.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása