Káel Csaba, korábbi filmügyi kormánybiztos Magyar menyegző című alkotását beválogatták a barcelonai Choreoscope táncfilmfesztivál idei programjába. Az október 1-jei vetítést követő közönségtalálkozón azonban magyar filmesek egy csoportja számon kérte az alkotót a film milliárdos állami támogatása miatt.
A fesztiválra meghívott Káel Csaba közönségtalálkozóján három Spanyolországban élő magyar filmes, Lendvai Ádám, Nagy Eszter, Czira Sára, valamint Nemes Natália fejezte ki nemtetszését. A vetítés előtt spanyol nyelvű szórólapokat osztottak, melyeken felhívták a figyelmet a Magyar menyegző több mint egymilliárd forintos állami támogatására, miközben a független magyar filmesek támogatás nélkül maradtak.
A beszélgetésen Nemes Natália először a magyarországi politikai helyzetről, majd a film finanszírozásáról próbált kérdezni, de egy néző közbeszólt, hogy inkább a filmről hallanának. A moderátor angolul azzal hárította el a kérdést, hogy a felszólalók nem látták a filmet, így nem lenne korrekt, ha kérdeznének. A filmesek később elmondták, hogy korábbi vetítésen már megtekintették az alkotást.
Ezután Lendvai Ádám vette át a szót, aki utalt az Orbán-kormány két volt miniszterének, Seszták Miklósnak és Hankó Balázsnak a letartóztatására. Többször megkérdezte Káelt, hogy hazatér-e ezek után Magyarországra, angolul úgy fogalmazott, hogy ha hazatér, „a magyar rendőrség le fogja tartóztatni”. A moderátor spanyolul rendre utasította, majd a beszélgetés a filmről szóló kérdésekkel folytatódott.
Az esemény után a tiltakozó filmesek az utcán is megpróbálták szóra bírni Káelt, de ő nem reagált. Elsősorban azt szerették volna megtudni, hogy Káel Csaba nem lát-e összeférhetetlenséget abban, hogy az állami filmfinanszírozás egyik vezetőjeként a saját filmje milliárdos közpénztámogatást kapott.
A Magyar menyegző című film csaknem 3 milliárd forintos költségvetésből készült, melyből több mint egymilliárd forint állami hátterű forrásokból származott. A filmet Káel Csaba régi barátjának, Lajos Tamásnak a Szupermodern Stúdiója gyártotta. Káel 80 millió, Lajos pedig 50 millió forintot kapott a munkájáért.
A film a nyolcvanas években játszódik, két budapesti fiatalról szól, akik gitárért cserébe szentképeket csempésznének Erdélyből. Kalotaszegen azonban egy lakodalom kellős közepén találják magukat, ahol egyiküknek el kellene vennie egy helyi lányt, hogy az Magyarországra szökhessen, miközben a lány féltékeny udvarlója a nyomukba ered.
Az eset rávilágít a magyar filmfinanszírozás körüli feszültségekre és a független filmesek által megfogalmazott aggodalmakra. A tiltakozók szerint a milliárdos állami támogatások elosztása nem átlátható, és hátrányos helyzetbe hozza azokat az alkotókat, akik nem rendelkeznek hasonló kapcsolatokkal vagy pozíciókkal.
Káel Csaba kettős szerepe, mint a filmfinanszírozás vezetője és egy nagyköltségvetésű, állami támogatást élvező film alkotója, felveti az összeférhetetlenség kérdését. Ez a helyzet a közpénzek felhasználásának etikai és transzparenciális aspektusait érinti, és a kulturális szféra finanszírozási gyakorlatainak szélesebb körű vizsgálatát is indokolhatja.
A fesztivál igazgatója, Loránd János, aki a beszélgetést vezette, megvédte Káelt és a filmet. Elmondása szerint Káelt nemzetközileg elismert alkotónak tartja, a Magyar menyegzőt pedig fontos filmnek, amely akár száz év múlva is bemutathatja az erdélyi kultúrát. Mivel nem látott benne kormánypárti propagandát, a nagy összegű állami támogatást sem tartotta problémásnak.
Loránd János elsősorban a tiltakozók viselkedését kifogásolta, szerinte nem jöttek el a vetítésre, nem fizettek belépőt, csak beszöktek a beszélgetésre. Utalt arra is, hogy ittasak voltak, amit a filmesek határozottan visszautasítottak. Az igazgató úgy vélte, az akció nemcsak Káellel, hanem a fesztivállal szemben is tiszteletlen volt, és megkérdőjelezte, miért nem pártolják akkor a kultúrát.
Az eset jól példázza a kulturális szféra finanszírozásával kapcsolatos eltérő nézőpontokat és az ebből fakadó konfliktusokat. A barcelonai incidens a magyar filmgyártás körüli viták nemzetközi színtérre való kiterjedését is jelzi, ahol a művészi érték és a finanszírozás módja közötti összefüggések gyakran kerülnek terítékre.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása