A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2026 júniusa és augusztusa között mintegy 235 ezer fő volt munkanélküli Magyarországon. Ez a szám 4,8 százalékos munkanélküliségi rátát jelent, ami a Covid-időszaki csúcsot is meghaladja, és 2016 óta nem volt ilyen magas. György László egyetemi docens, a Harmonikus Növekedésért Alapítvány alapítója arra hívta fel a figyelmet, hogy az 5 százalékos küszöb eléréséhez már csak néhány ezer további munkanélküli is elegendő.
A háromhavi munkanélküliségi ráta az Európai Unió és az euróövezet átlagánál továbbra is kedvezőbb, azonban a hazai mutató emelkedése aggodalomra ad okot. A közgazdász óvatos becslése szerint több mint 50 százalék az esélye annak, hogy a szeptember és november közötti időszakban ez a ráta meghaladja az 5 százalékot. Ez a tendencia nem kizárólag a nagy, médiában is megjelenő elbocsátásokra vezethető vissza.
Több német vállalat is csökkentette magyarországi létszámát, például a WKW 470, a Thyssenkrupp mintegy 200, a ZF pedig 110 munkahelyet érintő leépítést hajtott végre. Az Audi Hungaria 2025-ben 500 fővel kevesebbet foglalkoztatott. György László kiemelte, hogy a felvételi stopok, a természetes fluktuáció miatti megüresedett pozíciók be nem töltése, valamint az álláskeresés elhúzódása sokkal jelentősebb hatással bír.
A KSH adatai alátámasztják, hogy már minden harmadik munkanélküli több mint egy éve keres munkát. A foglalkoztatottak száma egy év alatt 24 ezerrel csökkent, az elsődleges munkaerőpiacon pedig 36 ezerrel esett vissza.
György László három fő okot azonosított a munkaerőpiaci helyzet romlása mögött. Az első az exportpiacok tartós gyengesége, különösen Németország lassú növekedése, amely a magyar gazdaság számára kulcsfontosságú. A magyar termék- és szolgáltatásexport bruttó értéke a GDP mintegy 73 százalékát teszi ki, és ennek háromnegyede az EU-ba irányul.
Az ipari termelés 2022-es tetőzése óta jelentősen, 12,3 százalékkal esett vissza három év alatt, 2025-ben már a 2019-es szint alatt volt. A kapacitások rendelkezésre állnak, de a piaci kereslet hiánya miatt kihasználatlanok. A gyenge külső keresletet az augusztusi hiányba forduló külkereskedelmi mérleg és a stagnáló exportvolumen is jelzi.
A második ok az új energiaválság, melynek során az Urals és Brent olajárak jelentősen emelkedtek. Az Urals olaj korábbi árelőnye, amelyre a MOL finomítói optimalizálva vannak, eltűnt. Az európai gáz ára az amerikai ár közel nyolcszorosára nőtt, ami folyamatosan rontja Európa, így Magyarország ipari versenyképességét.
Harmadik tényezőként a gyenge hazai keresletet említette a közgazdász. A beruházások volumene 2022 és 2025 között 21 százalékkal, 2026 első felében pedig további 5,2 százalékkal csökkent. Az építőipar is visszaesést mutatott, két stagnáló év után idén ismét csökkenés várható.
A gazdaságpolitikai bizonytalanság is hozzájárul a helyzethez. A korábbi támogatások, szerződések és nagyberuházások felülvizsgálata, a cégek átvilágítása, valamint a vagyonadóval és vagyonvisszaszerzéssel kapcsolatos elképzelések beruházások és felvételek elhalasztásához vezethetnek. Ez mindaddig fennáll, amíg a végleges szabályok nem ismertek.
Kiemelten fontos a kormány egyértelmű állásfoglalása a kínai autó- és akkumulátoripari beruházásokkal kapcsolatban, mint például a szegedi BYD vagy a debreceni CATL. El kell dönteni, hogy ezek a cégek számíthatnak-e a beruházások folytatására és bővítésére, mennyi közpénzt és erőforrást kapnak, és milyen cserébe magyar munkahelyeket, beszállítói megrendeléseket, kutatás-fejlesztést és környezeti garanciákat vállalnak.
A végleges iparstratégia hiánya kivárásra ösztönzi a beruházókat és a magyar beszállítókat, és befolyásolja a hazai kis- és középvállalkozások, az egyetemi innovációs ökoszisztéma, valamint a német gazdasági partnerek stratégiáját is.
A Harmonikus Növekedésért Alapítvány alapítója több lehetséges megoldást is javasol. Elsőként gyors, vállalati igényekhez igazodó képzési és átképzési programokat, valamint lakhatási és ingázási támogatást tart szükségesnek, mivel a munkaerőigény és az elbocsátások helye és jellege gyakran eltér.
Másodszor egyértelmű iparstratégiára van szükség, amely választ ad az exportképes magyar kapacitások és az építőipar jövőjére. Harmadszor pedig Európának is meg kell határoznia, miből kíván növekedni hosszabb távon. Jelenleg a zöld és digitális átállásban Kínától, az energiában az Egyesült Államoktól, az élvonalbeli technológiákban pedig szintén Amerikától függ.
Európa emellett jelentős forrásokat fordít Ukrajna támogatására, ami 2022 óta közel 225 milliárd eurót tesz ki, ebből 93 milliárd euró katonai jellegű. Ez a támogatás, bár szükséges, valós alternatív költséggel jár, mivel ugyanazt a pénzt nem lehet egyszerre védekezésre, energiahálózatokra, innovációra és iparfejlesztésre fordítani. A saját európai képességek felépítéséhez szükséges pénz, energia és politikai egység hiányzik.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása