A friss közvélemény-kutatás szerint a britek jelentős része, a szavazók fele támogatja az Egyesült Királyság újbóli csatlakozását az Európai Unióhoz. Ez a tendencia tíz évvel a Brexitről szóló népszavazás után rajzolódik ki, és egybeesik Andy Burnham brit miniszterelnök azon kijelentésével, miszerint a kilépés több kárt okozott, mint hasznot. A politikus szerint az EU-ba való visszatérés is egy lehetséges opció a jövőben, ami újraindíthatja a korábbi heves vitákat.
A Messina Group (TMG) által végzett átfogó felmérés rávilágított, hogy a megkérdezettek 50 százaléka határozottan vagy bizonyos mértékben támogatja az újracsatlakozást. Ezzel szemben a szavazók 28 százaléka elutasítja vagy határozottan elutasítja a brit EU-tagságot, míg 22 százalékuk nem nyilvánított véleményt a kérdésben. A kutatás szerint az Egyesült Királyság és az EU közötti kapcsolatok újratárgyalása akár hét százalékponttal is növelhetné a jelenleg kormányzó Munkáspárt támogatottságát, amennyiben Andy Burnham népszavazást írna ki és támogatná a visszatérést.
A felmérésből az is kiderült, hogy a szavazók közel egyharmada úgy gondolja, hogy a visszatérésről vagy a kimaradásról népszavazáson kellene dönteni. Emellett minden hatodik brit választó szerint a visszatérést támogató erők választási győzelme is elegendő lenne a folyamat elindításához. Andy Burnham, akit a forrás brit miniszterelnökként említ, korábban kifejezte reményét, hogy még életében visszaléphetnek az Európai Unióba, bár eddig nem tett konkrét ígéretet a témában.
A felvetés újraindította a belső vitákat a Munkáspárton belül, ahol több képviselő és miniszter óvatosságra int. Attól tartanak, hogy a Brexit-vita felélesztése erősítheti a kilépéspárti Reform UK pártot, amelyet Nigel Farage alapított. Lucy Powell, a Munkáspárt alelnöke, hangsúlyozta, hogy a védelmi és biztonsági kapcsolatok javítása az EU-val kívánatos, de Keir Starmer uniós viszonyok javítására irányuló terveinél továbbmenni „nem kívánatos”. Ez a belső feszültség abból is adódik, hogy Burnham kormányában több olyan miniszter is helyet foglal, akiknek választókerületei korábban a kilépésre szavaztak.
Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépéséről szóló népszavazást tíz évvel ezelőtt, 2016. június 23-án tartották. Akkor a britek szűk többséggel, mindössze néhány százalékpontos különbséggel szavaztak a kilépésre, ami sokkolta az európai országokat és jelentős bizonytalanságot okozott. A Brexit végül négy évvel később, 2020 januárjában vált hivatalossá, lezárva egy hosszú és viharos politikai folyamatot.
Már a kilépést megelőző években is többen voltak azok a felmérések alapján, akik szerint hibát követtek el a döntéssel, és megbánták szavazatukat. Bár a kilépés 2020-ban és 2021-ben egy-egy rövid pillanatra újra népszerűvé vált, ahogy teltek az EU-n kívüli évek, úgy nőtt az elégedetlenség is. Ez az elégedetlenség a gazdasági kihívások és a bürokratikus akadályok miatt fokozódott, amelyek a kilépés következményeként jelentkeztek.
A közvélemény-kutatás eredményei és Andy Burnham nyilatkozatai jelentős politikai súllyal bírnak, különösen a közelgő választások tükrében. A Munkáspárt számára az EU-val való kapcsolatok újratárgyalásának lehetősége vonzó lehet a szavazói bázis bővítésére, különösen a fiatalabb és a városi lakosság körében. Ugyanakkor kockázatot is rejt magában, mivel a Brexit-vita újraélesztése megosztó lehet, és potenciálisan erősítheti a kilépéspárti erőket, mint például a Reform UK-t.
A felmérés azt is mutatja, hogy a britek egyharmada népszavazáson döntene a visszatérésről vagy a kimaradásról, míg minden hatodik választó szerint elegendő lenne a visszatérést támogató erők választási győzelme. Ez rávilágít a társadalmi megosztottságra a kérdés kezelésének módját illetően, és arra, hogy nincs egyértelmű konszenzus a politikai útról. A politikai vezetőknek egyensúlyozniuk kell a közvélemény nyomása és a párt belső érdekei között, miközben figyelembe veszik a gazdasági és társadalmi következményeket.
A Brexit utóhatásai továbbra is meghatározóak a brit politikában és gazdaságban. A lakosság elégedetlensége és az újracsatlakozás iránti növekvő támogatás új irányt szabhat a jövőbeni döntéseknek, és hosszú távon befolyásolhatja az Egyesült Királyság nemzetközi kapcsolatait és identitását. A vita nem csupán gazdasági, hanem kulturális és társadalmi kérdéseket is érint, amelyek mélyen gyökereznek a brit társadalomban.
A Brexit körüli vita fellángolása valószínűsíthető a következő időszakban, különösen a választások közeledtével, ahol a pártoknak állást kell foglalniuk. Andy Burnham álláspontja és a közvélemény-kutatás eredményei nyomást gyakorolhatnak a politikai pártokra, hogy egyértelműbb álláspontot foglaljanak el az EU-val való jövőbeni kapcsolatokról, elkerülve a korábbi bizonytalanságot. A Munkáspártnak stratégiai döntést kell hoznia arról, hogy mennyire mélyen kívánja felülvizsgálni az uniós kapcsolatokat, figyelembe véve a belső ellenállást és a Reform UK potenciális erősödését.
A brit társadalom továbbra is megosztott a Brexit kérdésében, és a jövőbeni lépések alapvetően befolyásolhatják az ország nemzetközi helyzetét és gazdasági stabilitását. Az esetleges újracsatlakozás vagy a szorosabb uniós kapcsolatok felé való elmozdulás jelentős kihívásokat és lehetőségeket is tartogatna az Egyesült Királyság számára. A következő évek döntőek lesznek abban, hogy a britek megtalálják-e a helyüket Európában és a világban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása