Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter nyilatkozata szerint az államkötvény-hozamok emelkedése nem ad okot aggodalomra az Egyesült Államokban. Bessent hangsúlyozta, hogy ez a jelenség egy szélesebb, globális trend része, nem pedig egy kizárólagosan amerikai probléma. Ezzel egy időben a mértékadó tízéves amerikai állampapír hozama a héten rövid időre olyan szintre emelkedett, amelyet utoljára 2002-ben regisztráltak, a Bloomberg beszámolója szerint.
Egy szombaton megjelent Axios-interjúban Bessent kifejtette, hogy nem tapasztalható olyan tőkemenekülés, amely során a befektetők tömegesen adnák el az amerikai államkötvényeket, hogy német vagy japán papírokba fektessenek. A pénzügyminiszter elismerte, hogy nincs közvetlen befolyása a kötvénypiac működésére. Ehelyett arra ösztönzi a piaci szereplőket, hogy alaposan mérlegeljék a helyzetet és gondolkodjanak el a piaci mozgások hátterén.
Bessent kiemelte az Argentínának nyújtott pénzügyi segítség sikerét, utalva arra, hogy a jövőben is elképzelhetők hasonló beavatkozások. A korábbi adminisztráció tavaly pesóvásárlásokkal és egy 20 milliárd dolláros devizaswap-megállapodással támogatta az argentin kormányt a nemzeti valuta stabilitásának megőrzésében.
A kötvénypiaci eladási hullám mögött több tényező is meghúzódik. Az egyik fő ok az elhúzódó iráni konfliktus, amely magas üzemanyagárakat eredményezett világszerte. Emellett az amerikai költségvetési hiány alakulásával kapcsolatos aggodalmak is hozzájárulnak a piaci bizonytalansághoz. A mesterséges intelligenciába (MI) irányuló hatalmas tőkeberuházások szintén befolyásolják a piaci hangulatot és a befektetési döntéseket.
A megélhetési költségek emelkedése kulcsfontosságú politikai kérdéssé vált a választók számára. A gázolaj ára rekordszintre emelkedett, miközben a jelzáloghitel-kamatok tartósan 7 százalék felett maradtak. Ezek a gazdasági terhek komoly nyomást gyakorolnak a jelenlegi politikai vezetésre.
A növekvő megélhetési költségek és a magas kamatok jelentős politikai nyomást helyeznek Donald Trumpra és a Republikánus Pártra, különösen a novemberi félidős választások előtt. A jelenlegi felmérések szerint a demokraták mindkét kongresszusi házban átvehetik a többséget, ami tovább növeli a tétet. Bessent azonban úgy véli, hogy az iráni konfliktus hatásai csupán átmenetileg fedik el az amerikai gazdaság alapvető erejét.
A pénzügyminiszter továbbra is kifejezetten kedvezőnek ítéli a fogyasztói kiadások és a reálbérek alakulását, ami a gazdaság stabilitását jelzi. A mesterséges intelligencia körüli "buborék" aggodalmakat szintén elutasította, hangsúlyozva, hogy olyan technológiai óriások, mint a Microsoft, a Google és a Meta, valós teljesítményt hozó tőkeberuházásokat hajtanak végre. Ezenfelül az Anthropic és az OpenAI bevételei is dinamikusan növekednek, ami a szektor egészséges fejlődését mutatja.
Bessent szerint az argentin stabilizáció korszakos változást hozott Latin-Amerikában, és elmondása alapján soha nem állt még ennyi regionális ország az Egyesült Államok mellett. Az amerikai kormányzat emellett Japánnak is segítséget nyújtott a jen erősítésében, ami az első koordinált devizapiaci intervenció volt 1998 óta.
Az iráni konfliktus, amely immár a nyolcadik hónapjába lépett, Bessent szerint idővel enyhülni fog. Úgy véli, az olajkínálat fokozatosan helyreáll majd, így az energiaválság hatása elhalványul. Ez a kilátás enyhítheti a globális gazdaságra nehezedő nyomást, és hozzájárulhat a piaci stabilitás helyreállításához. A pénzügyminiszter optimista álláspontja rávilágít arra, hogy a kormányzat a globális gazdasági kihívások ellenére is stabilnak ítéli az amerikai gazdaság alapjait és képesnek tartja magát a beavatkozásra, amennyiben szükséges.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása