Hivatali visszaélés gyanújával hallgatták ki Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnökét az úgynevezett Erste-ügyben. A volt jegybankelnök az MTI-hez eljuttatott közleményében tudatta, hogy 2026. szeptember 22-én került sor a gyanúsítotti kihallgatására, amely a jegybank 2023–2024-es felügyeleti eljárásaival hozható összefüggésbe. Matolcsy György visszautasítja az ellene felhozott vádakat, és védője útján szeptember 28-án írásban is panaszt nyújtott be a gyanúsítással szemben. Ebben az ügyészséget arra kérte, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján vizsgálja felül a gyanúsítás megalapozottságát.
A volt jegybankelnök közleményében emlékeztetett az ártatlanság vélelmére, és jelezte, hogy minden eljárási kötelezettségének eleget tesz. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy álláspontját nem a nyilvánosság előtt, hanem a törvényes eljárás keretei között, védőjén keresztül fogja kifejteni. Emiatt az ügyről a továbbiakban nem nyilatkozik, és interjút sem ad.
Az eljárás idén áprilisban vette kezdetét, miután Simor András, az MNB Matolcsy Györgyöt megelőző elnöke egy interjúban arról beszélt, hogy magyar részről nyomást gyakoroltak a hazai Erste Bankra. A nyomásgyakorlás célja az volt, hogy Simor András távozzon az osztrák anyabank, az Erste Group felügyelőbizottságából. Simor állítása szerint 2023 decemberében az Erste Bank Magyarország vezérigazgatóját, Jelasity Radovánt behívták az MNB központjába, ahol egy ablaktalan szobában közölték vele, hogy ameddig Simor a bécsi felügyelőbizottság tagja, addig a bankfelügyelet „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” fog eljárni az Erste Bank Magyarországgal szemben. Simor András ezt zsarolásnak minősítette, és hivatali visszaélésnek nevezte, amely szerinte három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint a megalapozott gyanú arra épül, hogy a jegybank bankfelügyeletének munkatársai 2023-ban – Matolcsy György elnöksége idején – felsővezetői utasításra éltek vissza hatáskörükkel. A nyomásgyakorlás végül elérte célját, az érintett felügyelőbizottsági tag lemondott a tisztségéről. Az ügy kirobbanását követően az MNB új vezetése belső vizsgálatot indított, amely lényegében igazat adott Simor András állításainak, majd feljelentést tett az ügyben.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az ügyben az MNB-től és az Erste Banktól is szerzett be dokumentumokat. A nyomozók eddig összesen hét embert hallgattak ki gyanúsítottként, köztük Matolcsy Györgyöt is. Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint mind a hét személyt hivatali visszaéléssel gyanúsították meg, és mindannyian szabadlábon védekezhetnek. A gyanúsítotti kihallgatások mellett házkutatásokat is tartottak, és digitális eszközökről mentettek adatokat az érintetteknél.
Matolcsy György a kihallgatása napján, 2026. szeptember 22-én közzétett egy videót YouTube-csatornáján, amelyben hamis mesének nevezte az esetet. Akkor úgy fogalmazott, hogy a történet tényszerűen nem állja meg a helyét, aminek egyik legfőbb bizonyítéka, hogy maguk az Erste vezetői sem tettek feljelentést az ügyben. A volt jegybankelnök a videóban azt is kijelentette, hogy nem volt tudomása a kifogásolt találkozókról, és ilyenre nem adott utasítást.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása