A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ 2027 januárjának végére tervezi Dorosz Dávid A hatalom árvái című regényének vitaszínházi adaptációját. Az előadás a rendszerváltástól egészen 2026. április 12-ig terjedő időszakot öleli fel, fókuszálva arra, hogyan mélyültek el a politikai és társadalmi törésvonalak Magyarországon. Különös hangsúlyt kap, miként jelentek meg ezek a megosztottságok a családokban, barátságokban és a különböző generációk között.
A készülő produkció nem egy hagyományos színpadi adaptáció lesz, hanem a regény szereplőiből, történeteiből és dilemmáiból indul ki. Az alkotók célja, hogy a nagy politikai és társadalmi folyamatok személyes, emberi következményeit mutassák be a közönségnek. Az előadás többek között egy olyan apa történetét dolgozza fel, aki munkájával együtt korábbi biztonságát és társadalmi szerepét is elveszíti.
Emellett megjelenik egy családi emlék, amely idővel politikai jelentést kap, valamint az is, hogyan örökölhetik tovább a következő generációk nem magukat a történelmi eseményeket, hanem azok feldolgozatlan következményeit. Az alkotók arra keresik a választ, mikor válhat az alkalmazkodás önfeladássá, és milyen következményei lehetnek egy kimondott véleménynek. Vizsgálják továbbá, hogyan juthat el egy társadalom odáig, hogy ugyanannak az országnak a történetéről egészen eltérő tapasztalatok és értelmezések alakuljanak ki.
Lipták Ildikó, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ vezetője szerint Dorosz regénye rendkívül gazdag alapanyagot kínál a felvetett témák és történetek mennyisége miatt. Az alkotói folyamat egyik kulcsfontosságú feladata lesz, hogy kiválasszák, mely történeti szálakat és kérdéseket lehet a legerősebben bemutatni egyetlen este alatt ebben a vitaszínházi formában. Beke Luca, a produkció producere kiemelte, hogy az előadás egyik kiindulópontja az a felismerés, miszerint az eltérő politikai álláspontok mögött gyakran hasonló emberi vágyak húzódnak meg.
Az emberek biztonságot, szabadságot és egy jobb jövőt akartak, miközben egészen különböző történeteket hittek el arról, hogyan érhetik el ezeket a célokat. Az előadás célja, hogy lehetőséget teremtsen a nézők számára, hogy ne egymásról, hanem egymással beszéljenek ezekről a mélyen személyes tapasztalatokról és megélésekről.
Dorosz Dávid A hatalom árvái című regénye már a megjelenésének évében más művészeti formában folytathatja az életét, ami a szerző számára különösen izgalmas fejlemény. A vitaszínház mint műfaj teljesen új területet jelent számára, ezért nagy kíváncsisággal figyeli, hogyan formálódnak tovább a regény történetei és kérdései az alkotói folyamat során. Dorosz már azt is jelentős eredménynek tartaná, ha az előadás hatására családokon belül különböző generációk kezdenének el beszélni saját történeteikről.
Hasonlóképpen, ha iskolai közösségekben indulna párbeszéd a rendszerváltásról és az elmúlt évtizedekről, az is fontos célnak számítana. A Kerekasztal társulata novemberben és decemberben kezdi meg az anyag feldolgozását és az előkészítést. A próbákat januárra, a bemutatót pedig 2027 januárjának végére tervezik.
A vitaszínházi forma jellegzetessége, hogy nem hagyományos díszletekkel és színpadi apparátussal dolgozik. Rövidebb, az improvizációhoz közel álló jeleneteket követően a közönség véleménye és reakciója is a program szerves részévé válik, aktív részvételre ösztönözve a nézőket. A produkciót úgy tervezik, hogy könnyen utaztatható legyen, így az alkotók az ország több pontjára is elvinnék, szélesebb közönséghez juttatva el a témát.
Dorosz Dávid korábban az Indexnek adott interjújában elmondta, hogy regényében szinte minden történet a valóságban gyökerezik. A könyv előkészítése során olyan emberekkel is találkozott, akik a politikai rendszer működéséről belső történeteket osztottak meg vele. A regény több család közel negyvenéves történetén keresztül foglalkozik a hatalom hétköznapi működésével.
Elemzi azt is, milyen mély nyomot hagynak a politikai és társadalmi változások az egyéni sorsokon és a közösségeken. A szerző hangsúlyozta, hogy számára a családi történetek és a történelem elválaszthatatlanok egymástól. A könyv egyik központi témája az elmúlt évtizedek társadalmi traumáinak továbböröklődése, ami generációkon átívelő hatásokkal bír.
Az előadás lehetőséget teremt arra, hogy ezeket a feldolgozatlan traumákat és a különböző történelmi megéléseket nyíltan megvitassák. Ezáltal hozzájárulhat a társadalmi párbeszéd elindításához és a megértés elősegítéséhez. Az előadás a rendszerváltás különböző megéléseitől az európai uniós csatlakozáshoz fűzött reményeken keresztül az elmúlt tizenhat év politikai és társadalmi folyamataiig jut el. Ez a széles időkeret lehetővé teszi, hogy a nézők átfogó képet kapjanak arról, hogyan alakultak ki a mai társadalmi és politikai törésvonalak. A vitaszínház interaktív jellege pedig különösen alkalmassá teszi a formát arra, hogy a nézők ne passzív befogadók legyenek, hanem aktívan részt vegyenek a gondolkodásban és a párbeszédben.
Dorosz Dávid első regénye, a Mindenki lelép 2025-ben bekerült a Margó-díj shortlistjére, és filmes feldolgozása is előkészítés alatt áll, ami jelzi a szerző műveinek irodalmi és kulturális jelentőségét. A szerző korábban azt is elmondta, hogy harmadik regényén is dolgozik, amelyben továbbra is a hatalom természetét kívánja vizsgálni. Ez a folyamatos érdeklődés a hatalom működése és annak társadalmi hatásai iránt Dorosz Dávidot a kortárs magyar irodalom egyik fontos alakjává teszi.
A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ vitaszínházi előadása tehát nem csupán egy regény adaptációja, hanem egy fontos társadalmi kísérlet is. Célja, hogy a művészet eszközeivel segítsen feldolgozni a közelmúlt történelmét, és párbeszédet indítson a generációk és a különböző társadalmi csoportok között. Az országos turné tervei azt mutatják, hogy az alkotók széles körben szeretnék elérni a közönséget, hozzájárulva a nemzeti önismeret elmélyítéséhez és a nyílt kommunikáció elindításához a tabunak számító témákban.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása