Az iráni vezetés jelentősen átalakítja védelmi és megtorlási stratégiáját, arra az esetre, ha az Egyesült Államok ismét nagyszabású katonai műveleteket indítana az ország ellen. Teherán eltökélt szándéka, hogy minden korábbinál erőteljesebb és szélesebb körű választ adjon. A katonai parancsnokok felülvizsgálják a potenciális célpontok listáját, amely már nem csupán az Egyesült Államokhoz közvetlenül köthető érdekeltségekre, hanem az amerikai műveleteket támogató országokra, sőt, a Közel-Keleten kívüli helyszínekre is kiterjedhet.
Diplomáciai és katonai források szerint Irán szélesebb körű és minden eddiginél erőteljesebb válaszcsapásra készül. Bár a színfalak mögött folyamatosan zajlanak a diplomáciai erőfeszítések az eszkaláció elkerülésére, az iráni tisztviselők szkeptikusak ezek sikerét illetően. A klerikális vezetés meggyőződése, hogy minden megújult amerikai fegyveres kampányra jóval erősebb katonai választ kell adni.
Maszúd Pezeskian elnök ENSZ-közgyűlésről való visszatérése óta a parancsnokok és magas rangú tisztviselők a válaszlépések mértékének és időzítésének megtervezésére összpontosítanak. Végleges döntés még nem született, de a készültség egyre intenzívebbé válik, mivel egyik fél sem mutat kompromisszumkészséget. Irán már utasította libanoni, jemeni és iraki szövetséges milíciáit, hogy álljanak készenlétben egy összehangolt regionális válaszcsapásra.
A válságtanácskozások egy eleve feszült időszakban zajlanak, hiszen a térségben hét hónapja tartó konfliktus amerikai-izraeli támadásokkal kezdődött február 28-án. Bár egy április 8-i tűzszünet hivatalosan véget vetett a 40 napos, legintenzívebb háborús szakasznak, az ellenségeskedés azóta is folyamatos, szórványos akciók formájában lángol fel. A konfliktus során civilek ezrei vesztették életüket, Irán katonai képességei gyengültek, és a gazdaság a szakadék szélére került.
Irán gazdasága súlyos amerikai blokád alatt áll, az olajexporttól mint legfőbb bevételi forrástól elzárva. Az évek óta tartó szigorú nemzetközi szankciók és az egyre elviselhetetlenebb gazdasági nehézségek hatalmas nyomás alá helyezik az átlag iráni állampolgárokat. Az Egyesült Államok sem könyvelhet el egyértelmű sikert, mivel a háború eddig nem érte el az elnök stratégiai céljait, és a Pentagon rakétakészletei is apadni kezdtek.
Hamidreza Azizi, az International Crisis Group elemzője szerint Teherán nem tudja biztosan megjósolni az amerikai elnök következő lépését, de eltökélt abban, hogy egy szimbolikus amerikai lépésre nem szimbolikus válasszal reagál. Ehelyett a feszültség drasztikus fokozását választják, remélve, hogy ezzel helyreállíthatják megrendült elrettentő erejüket. Irán élénken figyeli az amerikai belpolitikát, mérlegelve a Trumpra leselkedő politikai kockázatokat egy elhúzódó konfliktus esetén, különös tekintettel a háború népszerűtlenségére és a magas üzemanyagárakra a közelgő félidős választások előtt.
Irán és szövetségesei tudatosan arra játszanak, hogy a konfliktus kiterjesztésével növeljék Washington költségeit. Ez magában foglalja a Hormuzi-szoroson keresztül zajló olajforgalom folyamatos megzavarását, ami állandó kockázatot jelent a globális energiapiacok számára. A stratégiát már alkalmazzák is, Irán drón- és rakétatámadásokat indított az Egyesült Államok öböl menti szövetségesei ellen, míg jemeni szövetségesei, a húszik szaúdi érdekeltségekre csaptak le. A húszik előrenyomulása a Bab el-Mandeb-szoros felé egy második kritikus nyomáspontot is nyitott a globális energiaellátási útvonalakon.
Bár Irán gőzerővel készül egy esetleges, szélesebb körű háborúra, a diplomáciai kapukat nem zárta be teljesen. A múlt héten az ENSZ New York-i közgyűlésén az iráni delegáció katari közvetítőkön keresztül egy titkos javaslatot juttatott el Washingtonba. Az ajánlat a harcok azonnali beszüntetését, az iráni kikötők elleni amerikai blokád feloldását, legalább 12 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni állami vagyon felszabadítását, valamint az olajszankciók eltörlését szabta feltételül, cserébe a Hormuzi-szoros hét napon belüli megnyitásáért és az ellenségeskedés leállításáért.
Donald Trump nyilvánosan elutasította a javaslatot, ám később egy amerikai válaszüzenet érkezett Teheránba Kataron keresztül, amelyet a vezetés jelenleg is értékel. Washington azt követeli, hogy Irán vitatott nukleáris programja is kerüljön az asztalra, amit Teherán mereven elutasít, ragaszkodva ahhoz, hogy a nukleáris kérdésekről csak a hét feltétel teljesülése után hajlandó tárgyalni. Alex Vatanka, a Közel-Kelet Intézet igazgatója szerint Irán nem engedheti meg magának a blokádok folytatását, így a katonai eszkaláció reális forgatókönyv.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása