{ "cim": "Magyarország új innovációs és tudományos stratégiája: jelentős forrásbővítés", "bevezeto": "Elkészült Magyarország innovációs és tudományos stratégiája, melynek keretében a kormány jelentős forrásbővítést vállal a kutatás-fejlesztés területén. A cél a GDP-arányos K+F ráfordítások növelése és az ország uniós rangsorban elfoglalt helyének javítása.", "cikk_html": "Elkészült Magyarország új innovációs és tudományos stratégiája, melynek részleteit Horváth Péter, a Tudományos és Technológiai Minisztérium államtitkára ismertette egy budapesti konferencián.
A program jelentős állami forrásbővítést irányoz elő az alap- és innovációs kutatások területén, célul tűzve ki az ország kutatás-fejlesztési teljesítményének növelését. A stratégia az európai célokkal összhangban kívánja felzárkóztatni Magyarországot az innovációs rangsorban.Mi történt?A kormány vállalása szerint három év alatt 100 milliárd forintról 225 milliárd forintra emelik a magyar alap- és innovációs kutatásra fordított állami forrásokat.
A K+F ráfordítások GDP-arányos aránya a jelenlegi 1,33 százalékról 2030-ra 2 százalékra, 2035-re pedig 3 százalékra növekedne. A stratégia kidolgozása során több mint ezer szakmai egyeztetésre került sor, melynek eredményeként egy átfogó, nyugati mintákat követő program jött létre.A stratégia a "nagy kihívásokra" épül, három kiemelt területtel: egészség, környezet és technológia.
Ezeket a társadalmi jólét és a biztonság pillérei egészítik ki, hangsúlyozva az oktatás kulcsfontosságú szerepét. Magyarország jelenleg az uniós innovációs rangsor alsó harmadában, a 21-22.
hely körül áll, ami indokolja a jelentős forrásbővítést és a célzott fejlesztéseket.HáttérAz innovációs stratégia megalkotása széleskörű szakmai párbeszéd eredménye, amelynek célja egy olyan keretrendszer létrehozása volt, amely képes kezelni a modern kor kihívásait. A "grand challenges" megközelítés biztosítja, hogy a kutatási erőfeszítések a legégetőbb globális és társadalmi problémák megoldására irányuljanak.
Az oktatás kiemelt szerepe abban rejlik, hogy az innovációhoz szükséges humán tőke alapját képezi.Az ország jelenlegi innovációs pozíciója az Európai Unióban rávilágít arra, hogy a felzárkózáshoz ambiciózus, hosszú távú stratégia szükséges. Ez nem csupán a források növelésére, hanem a teljes innovációs ökoszisztéma fejlesztésére is hangsúlyt fektet.
A cél a versenyképesség növelése és az ország innovációs teljesítményének javítása.Miért fontos?A stratégia kiemelt figyelmet fordít az egészségügyre, ahol Magyarország már most is erős kutatási és innovációs kapacitásokkal rendelkezik. Ezen a területen a hangsúly a megelőzésen, a jólléten és az egészségben eltöltött évek számának növelésén van.
Uniós forrásokból is támogatják majd a gyógyszeripart, és kiválósági infrastruktúra-központokat hoznak létre, amelyekben a magyar innovátorok a legmodernebb technológiákat érhetik el.A program az alapkutatástól a nagyvállalatokig terjedő innovációs lánc kialakítását célozza, támogatva a startupok és kisvállalkozások létrejöttét. Az állami finanszírozás mellett erősítik a kockázati tőke és a magánbefektetők szerepét, európai befektetők bevonásával.
Tervezik új startup cégforma kialakítását és kedvezmények biztosítását az innovációs befektetők és innovátorok számára.Erősítik a startupok, a kis- és középvállalatok, valamint az akadémiai szféra együttműködését. A nagyvállalatokat új támogatási formákkal ösztönzik egyetemekkel való közös innovációra, és cél, hogy K+F részlegeket és tudásközpontokat telepítsenek Magyarországra.
A TTM az alapkutatások és a kezdeti innováció támogatásával, valamint a megfelelő jogi környezet kialakításával járul hozzá a stratégia megvalósításához, partnerként tekintve az innovációs szektorra.KitekintésOrbán Gábor, a MAGYOSZ elnöke hangsúlyozta a gyógyszerellátás biztonságának és a magyar gyógyszeripar versenyképességének megőrzésének fontosságát. Kifejtette, hogy a gyógyszeripar stratégiai jelentősége felértékelődött Európában, és az ellátásbiztonság, valamint az európai gyógyszeripar megerősítése uniós prioritássá vált.
Magyarország jelentős exportteljesítménye és szakmai tudásbázisa kedvező alapot teremt az ágazat további erősítéséhez, hiszen tartós ellátásbiztonságot csak versenyképes vállalatok képesek garantálni.A MAGYOSZ célja, hogy 2030-ig növekedjen a hazai gyártású gyógyszerek részesedése a belföldi fogyasztásban, mind volumenben, mind értékben. A gyógyszeripar hosszú távú kiszámíthatóságot igényel, összhangban az ágazat hosszú beruházási ciklusaival.
A szektor árbevétele 1398 milliárd forint, melynek 81 százaléka exportból származik, és évente 113 milliárd forintot fordít kutatás-fejlesztésre, ami a teljes feldolgozóipari K+F ráfordítások 29 százalékát teszi ki.Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság biztosa videóüzenetében kiemelte, hogy az új uniós gyógyszeripari szabályozás gyorsíthatja és olcsóbbá teheti a gyógyszerek engedélyezését. Továbbá ösztönözheti a generikus és biohasonló gyógyszerek fejlesztését és gyártását.
Az Európai Bizottság partner kíván lenni egy olyan európai környezet kialakításában, amely támogatja a magyar gyógyszeripar helyi fejlesztését és gyártását.", "meta_leiras": "Magyarország új innovációs és tudományos stratégiája jelentős forrásbővítést és K+F célokat határoz meg, fókuszálva az egészségre, környezetre és technológiára.", "cimkek": [ "Innováció", "Kutatás-fejlesztés",
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása