A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak működésével kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság meghallgatta Kósa Lajos és Bánki Erik volt fideszes országgyűlési képviselőket. A csütörtöki ülésen mindkét politikus értetlenségét fejezte ki a meghallgatás szükségességével kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy nem éreznek felelősséget az ügyben.
A 2016-os törvényjavaslat és a felelősség kérdése
A meghallgatás központi témája a 2016-os jegybanktörvény-módosítás volt, amelyet Bánki Erik, a parlament akkori gazdasági bizottságának elnökeként nyújtott be, Kósa Lajos pedig a Fidesz frakcióvezetőjeként vett részt az elfogadásában. Ez a javaslat az MNB-alapítványok vagyonának közpénzjellegét érintette, és célja az volt, hogy megnehezítse az adatigényléseket a jegybanki alapítványok gazdálkodásával kapcsolatban. Bánki Erik többször is kiemelte, hogy a szóban forgó törvényjavaslat soha nem lépett hatályba, miután Áder János államfő normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz, amely megsemmisítette a vonatkozó rendelkezéseket. Emiatt Bánki szerint az ő szerepe nem kapcsolható össze az MNB-alapítványok későbbi működésével, és semmilyen felelősséget nem érez az ügyben.
Kósa Lajos hasonlóan kritikus volt a meghallgatással kapcsolatban, mondván, nem teljesen világos számára, pontosan milyen kérdésekre kellene válaszolnia, és ironikusan „bizottságosdinak” nevezte a testület munkáját. Kósa is azt állította, hogy nem konzultált Matolcsy Györggyel vagy kormánytagokkal a törvényjavaslatról, és hagyománynak nevezte, hogy az MNB helyett képviselők nyújtanak be ilyen javaslatokat.
Az „elvesztette közpénz jellegét” és az MNB szerepe
A vita egyik központi eleme az MNB-alapítványok vagyonának „elvesztette közpénz jellegét” megfogalmazás volt. Bánki Erik elmondása szerint ez a megfogalmazás is az MNB által képviselt álláspont része volt, amelyet a képviselőknek nem állt okuk kétségbe vonni. Mindketten arra hivatkoztak, hogy a törvényjavaslatot az MNB munkatársai készítették elő, és a jegybanktól kapták. Bánki szerint az 1990 óta fennálló gyakorlatnak megfelelően a gazdasági bizottság felügyelete alá tartozó állami intézmények a bizottságnak küldték el jogszabály-módosítási kezdeményezéseiket, és az előkészítő munkát az MNB végezte.
A képviselők kérdéseire, miszerint soha nem merült-e fel bennük probléma az alapítványok működésével kapcsolatban, Bánki azt válaszolta, hogy a gazdasági bizottság rendszeresen kapott beszámolókat, és ezek alapján nem merült fel kifogás. Kósa Lajos is úgy fogalmazott, hogy ha egy alapítványban vezetők vannak, akkor azt kell feltételezni, hogy az normálisan működik.
A vizsgálóbizottság további lépései
A meghallgatások után a vizsgálóbizottság döntéseket hozott a további lépésekről. A testület úgy határozott, hogy beidézi Matolcsy György volt jegybankelnököt és Varga Mihály pénzügyminisztert is. A bizottság elnöke, Csőszi Attila (Tisza párt) korábban ígéretet tett arra, hogy azonosítják és meghallgatásra idézik az MNB-ügy főszereplőit, és felmerülhet Orbán Viktor volt miniszterelnök felelősségre vonása is az ügyben. A bizottság célja, hogy feltárja, milyen jogalkotói és felügyeleti hibák vezettek oda, hogy az MNB alapítványokba tett 266 milliárd forintos vagyon és a Neumann János Egyetem alapítványától kapott 127 milliárd forint lényegében elveszett. Emellett dokumentumokat kérnek be a jegybanki Padme alapítványtól is. A vizsgálat így a jegybank korábbi és jelenlegi vezetésének irányába folytatódik.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása