Európában meredeken, mintegy 7 százalékkal esett a gázolaj ára, miután kiszivárgott, hogy az Európai Unió tagállamai 50 millió hordónyi stratégiai gázolajtartalék felszabadítását fontolgatják. A lépés hátterében az amerikai elnök, Donald Trump nyomásgyakorlása áll, aki legalább 100 millió hordó piacra dobását követelte Európától, ellenkező esetben az amerikai gázolajexport betiltásával fenyegetőzött. A piaci szereplők a pénteki G7-egyeztetés után várnak további fejleményeket az ügyben.
Az európai gázolajpiacon jelentős árcsökkenés következett be, miután napvilágot látott az információ az uniós tagállamok terveiről. Az EU-tagállamok az amerikai adminisztráció napok óta tartó politikai nyomására reagálva mérlegelik az 50 millió hordó gázolaj felszabadítását. Két, az uniós tárgyalásokra rálátó diplomata szerint Trump elnök 100 millió hordó gázolaj piacra dobását követelte, és az amerikai export betiltását helyezte kilátásba.
Az EU végül egy francia ellenjavaslat alapján 50 millió hordó felszabadítását fontolgatja, ami jelentősen eltér az amerikai elnök eredeti követelésétől. A piaci szereplők arra spekulálnak, hogy az európai vezetők a pénteki G7-egyeztetés után tehetnek konkrét lépéseket az ügyben.
Trump elnök nyomásgyakorlásának fő oka az amerikai üzemanyagárak csökkentése, ami különösen sürgető a novemberi félidős kongresszusi választások előtt. Márciusban az IEA kezdeményezésére Európa 73 millió hordó finomított üzemanyag felszabadítását vállalta egy 400 millió hordós, összehangolt globális tartaléklehívás részeként. Az Egyesült Államok nagyrészt teljesítette a rá eső kötelezettséget, de az IEA vezetője, Fatih Birol szerint egyes európai országok még nem tettek eleget vállalásaiknak.
Washington most azt kéri, hogy Európa teljesítse a fennmaradó kötelezettségeit, és ezen felül további mennyiséget, egészen 100 millió hordóig szabadítson fel. A globális gázolajárak már hetekkel ezelőtt átlépték a hordónkénti 200 dolláros lélektani határt az Egyesült Államokban, Európában és Ázsiában egyaránt.
A finomítói kapacitásokat egyszerre több válság is terheli, mint például az iráni háború, az orosz–ukrán konfliktus, valamint Kína üzemanyagexport-korlátozása. Peking októberre egyáltalán nem adott ki exportkvótát a legnagyobb kínai finomítóknak, Hongkong és Makaó kivételével. Az Egyesült Királyságban a gázolaj literenkénti ára pénteken először lépte át a 2 fontot.
Az amerikai elnök fenyegetése és az uniós tagállamok erre adott válasza rávilágít a globális energiapiac feszültségeire és a politikai nyomásgyakorlás hatására. A stratégiai tartalékok felszabadításának mérlegelése közvetlen hatással van az árakra, amint azt a 7 százalékos esés is mutatja. Az események egyrészt az amerikai belső politikai küzdelmek, másrészt a globális ellátási láncok sebezhetőségének tükörképei.
Az európai vezetők dilemmája, hogy engedjenek-e a külső nyomásnak, vagy egységes európai választ adjanak a helyzetre. A finomítói kapacitásokra nehezedő nyomás, a geopolitikai konfliktusok és Kína exportkorlátozása mind hozzájárulnak az üzemanyagárak emelkedéséhez világszerte. Az ilyen mértékű áremelkedések jelentős gazdasági és társadalmi terhet rónak a fogyasztókra és a vállalkozásokra egyaránt.
Emmanuel Macron francia elnök a G7-országok mielőbbi rendkívüli értekezletét kezdeményezte a koordinált válaszlépések kidolgozása érdekében. Macron telefonon egyeztetett Trumppal, és az üzemanyagárak elleni közös fellépés, valamint a finomított termékek globális ellátásbiztonsága mellett érvelt. Az Élysée-palota tájékoztatása szerint a francia államfő hangsúlyozta, hogy a G7 csoportnak exportkorlátozások nélkül, összehangoltan kell cselekednie.
Az uniós tagállamok energiaügyi illetékesei péntek reggel rendkívüli válságülést tartottak, ahol a résztvevők egy diplomata beszámolója szerint sokkban voltak az amerikai zsarolás miatt. A tagállami képviselők délután az európai energiaunió munkacsoportjának újabb ülésén egyeztethetnek, hogy közös európai választ dolgozzanak ki az amerikai fenyegetésekre. A következő napok döntőek lehetnek abban, hogy az EU milyen mértékben reagál az amerikai nyomásra, és hogyan kezeli a belső feszültségeket a tagállamok között.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása