A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezte közvetlenül a jegybanktörvény 2016-os módosítását, amely az alapítványi gazdálkodásokra vonatkozó adatigényléseket érdemben megnehezítette volna – jelentette ki Bánki Erik egykori kormánypárti országgyűlési képviselő a jegybank működését vizsgáló parlamenti bizottság ülésén. A meghallgatáson Kósa Lajos, a Fidesz egykori frakcióvezetője is vallomást tett, miközben a bizottság további fontos személyek beidézéséről döntött.
Bánki Erik, aki korábban a gazdasági bizottság elnöke volt, értetlenségének adott hangot beidézése miatt, mivel álláspontja szerint a grémium hatáskörébe nem tartozik a törvényhozók képviselői tevékenységének felülvizsgálata. Felidézte, hogy az alapítványi gazdálkodások átláthatóságát szűkítő rendelkezések végül nem emelkedtek jogerőre. Ennek oka Áder János akkori államfő alkotmányossági normakontroll kérése volt, melyet követően az Országgyűlés a vitatott részek elhagyásával fogadta el a jogszabályt.
A volt képviselő egyértelműsítette, hogy a módosítási igény és annak részletes indoklása az MNB-től származott, ami szerinte az 1990 óta fennálló parlamentáris gyakorlatba illeszkedett. Kifejtette, hogy a gazdasági bizottság felügyeleti körébe tartozó állami szervek gyakran terjesztettek elő jogszabályi javaslatokat a bizottságon keresztül. Bánki elnöki minőségében nyújtotta be az indítványt, de az érdemi előkészítő munka a jegybank szakembereinél zajlott.
Bánki Erik visszaemlékezése szerint az MNB átfogó érvelést csatolt a módosításhoz, indokolva az adatnyilvánossági szabályok átírását, de arra már nem emlékezett, hogy a jegybank pontosan miért szerette volna az alapítványokat is bevonni ebbe a körbe. A visszamenőleges hatályú rendelkezés is eleve az MNB-től érkezett, és ők ebben a formában terjesztették a parlament elé. Kiemelte, hogy nem folytatott külön egyeztetést az MNB delegáltjaival, és nem kapott felsőbb utasítást sem az ügyben.
A volt politikus hangsúlyozta, hogy semmiféle személyes felelősséget nem érez a történtek miatt, és nem volt céljuk jogszabálysértő alapítványi gazdálkodásnak teret engedni. Rámutatott, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési jogköre továbbra is fennmaradt. Egyetértett Sopov Ildikó (Tisza Párt) felvetésével, miszerint a jegybank csak saját alapfeladataival harmonizáló alapítványokat hozhat létre, de az eltérésekért a kuratóriumokat, nem a törvényhozást tartja felelősnek. Bánki szerint Matolcsy György korábbi meghallgatásai és beszámolói alapján nem merülhetett fel probléma az alapítványok működésével, a sajtóban zajló vitát pedig „hangulatkeltésnek” nevezte, hivatalos feljelentés hiányában.
Kósa Lajos, a Fidesz egykori frakcióvezetője is vallomást tett a bizottság előtt, elmondva, hogy a tervezet beérkezése után egyeztetett a képviselőcsoport vezetésével. Akkor úgy ítélték meg, hogy a javaslat megállja a helyét, ám Áder János normakontroll kérését követően arra az álláspontra jutottak, hogy az Alkotmánybíróság döntsön az ügyben. Felidézte, hogy a kormánypárti frakció soraiban is merültek fel kétségek az indítványt illetően, és a testület iránymutatását követően már módosított szöveggel fogadták el a törvényt.
Kósa nyomatékosította, hogy amikor egy évtizeddel ezelőtt azt állította, hogy az alapítványokhoz került vagyon „elvesztette közpénz jellegét”, lényegében az MNB által átküldött hivatalos indoklást idézte. A volt politikus rávilágított egy beszédes kettősségre is: míg Sára Botond egykori főispánt egy néhány tízezer forint értékű bor elfogadása miatt gyanúsították meg, addig az MNB-ügyben, amelyet a rendszerváltozás állítólagos legkiterjedtebb közpénzvesztéseként emlegetnek, máig sem történt gyanúsítás. Ezt úgy tette, hogy a kormányrudat hónapok óta a Tisza Párt tartja a kezében.
A bizottsági meghallgatások rávilágítanak a 2016-os jegybanktörvény-módosítás eredetére és a körülötte zajló politikai folyamatokra. Bánki Erik és Kósa Lajos vallomásai megerősítik, hogy a jegybank aktív szerepet játszott az adatnyilvánossági szabályok szigorítására irányuló javaslat előterjesztésében. Az Alkotmánybíróság beavatkozása kulcsfontosságú volt abban, hogy a legvitatottabb részek végül ne kerüljenek be a jogszabályba, megakadályozva ezzel az alapítványi gazdálkodások átláthatóságának jelentős csökkenését.
Az ügy kiemelt jelentőséggel bír a közpénzek felhasználásának átláthatósága és az elszámoltathatóság szempontjából. A bizottság célja a teljes kép feltárása és a felelősség tisztázása. Az eddig beérkezett dokumentumok mennyisége – 40 ezer az ÁSZ-tól, 30 ezer az MNB-től, valamint tetemes anyag a Neumann János Alapítványtól – jelzi az ügy komplexitását és a vizsgálat alaposságát.
A vizsgálóbizottság elnöke, Csőszi Attila (Tisza Párt) indítványára a testület ellenszavazat nélkül határozott arról, hogy beidézik Matolcsy György volt jegybankelnököt és Varga Mihályt, aki korábbi nemzetgazdasági miniszterként jelenleg az MNB elnöki posztját tölti be. Emellett a grémium jóváhagyta, hogy a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt is adatszolgáltatásra kötelezzék.
Csőszi Attila tájékoztatása szerint a következő ülést három-négy héten belül tartják, és a volt, valamint a jelenlegi jegybankelnök meghallgatására vélhetően több fordulóban kerül sor. Az elnök újságírói felvetésre azt is leszögezte, hogy ha a vizsgálat során felmerül Orbán Viktor volt miniszterelnök felelősségre vonásának lehetősége, azt a tiszás bizottsági tagok támogatni fogják. Ez a nyilatkozat tovább erősíti az ügy politikai súlyát és a vizsgálat várható kiterjedését.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása