Az Integritás Hatóság a mai napon, csütörtökön tette közzé hivatalos honlapján a legmagasabb kockázatú kategóriába sorolt vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek részletes névsorát. Az MTI által is megerősített hír szerint ez a lépés jelzi a hatóság folyamatos erőfeszítéseit a transzparencia és az elszámoltathatóság növelése érdekében a magyar közéletben. A lista megjelenése kiemelt figyelmet kapott, mivel rávilágít azokra a területekre, ahol a hatóság a leginkább indokoltnak látja az ellenőrzési tevékenységet.
A nyilvánosságra hozott névsorban számos, a magyar politikai és közéletben jól ismert személyiség neve szerepel. A listán megtalálható többek között Gyurcsány Ferenc, aki korábban miniszterelnöki tisztséget töltött be, valamint Orbán Viktor, aki szintén volt már miniszterelnök. Kiemelendő, hogy a névsorban Magyar Péter jelenlegi miniszterelnök neve is szerepel. Ezenfelül a listán helyet kaptak különböző időszakokban tisztséget viselő miniszterek, aktív és korábbi országgyűlési képviselők, valamint számos állami hivatal vezetője is. Ez a sokszínű összetétel azt mutatja, hogy az Integritás Hatóság vizsgálati köre kiterjed a központi hatalom különböző szintjeire és ágaira, a jogalkotóktól az államigazgatás vezetőiig.
A hatóság pontosította, hogy a 2026. szeptember 1-i adatok alapján összeállított névsor kizárólag azokra a személyekre vonatkozik, akiknek törvényi kötelezettségük van nyilvános vagyonnyilatkozatot tenni. Fontos distinkció, hogy a helyi önkormányzati vezetők, mint például a polgármesterek és a helyi képviselők, nem szerepelnek ezen a konkrét listán. Ennek magyarázata, hogy ők a jogszabályok értelmében eltérő adattartalmú vagyonnyilatkozatot kötelesek kitölteni, amelynek ellenőrzésére valószínűleg más eljárások vagy külön listák szolgálnak. Ez a megkülönböztetés aláhúzza a vagyonnyilatkozati rendszerek komplexitását és a különböző tisztségekhez kapcsolódó eltérő szabályozásokat.
A kockázati szint meghatározása egy gondosan kidolgozott, indikátoralapú értékelési módszertan alapján történik. Ennek a folyamatnak a során a hatóság nem csupán a nyilvánosan hozzáférhető vagyonnyilatkozatokban szereplő adatokat elemzi. Ezen túlmenően bevonja és értékeli a módszertan szerint releváns egyéb nyilvános és közhiteles adatokat is. Ezeket az információkat előre meghatározott, objektív kockázati indikátorok mentén vizsgálják, amelyek segítenek azonosítani azokat az eseteket, ahol a vagyonnyilatkozatok részletesebb és mélyrehatóbb vizsgálata indokolt lehet. Ez a proaktív megközelítés lehetővé teszi, hogy a hatóság a rendelkezésre álló erőforrásokat a legmagasabb potenciális kockázatú területekre koncentrálja, növelve az ellenőrzések hatékonyságát.
Az Integritás Hatóság egyértelműen hangsúlyozta, hogy a most közzétett kockázati besorolás önmagában nem jelent semmiféle jogsértésre vonatkozó megállapítást a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban. A lista elsődleges és kizárólagos célja az ellenőrzési prioritások meghatározása. Ez azt jelenti, hogy a hatóság ezen a lista alapján dönti el, mely vagyonnyilatkozatokat érdemes alaposabban, esetleg helyszíni vizsgálattal vagy további adatbekéréssel átvizsgálni. Ez a megközelítés elengedhetetlen a hatékony működéshez, hiszen a korlátozott erőforrások mellett a leginkább releváns ügyekre kell fókuszálni a korrupció megelőzése és felderítése érdekében.
Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke egy csütörtöki háttérbeszélgetésen, melyről a 24.hu is beszámolt, további kontextust nyújtott a hatóság munkájához és a lista jelentőségéhez. Elmondása szerint Magyarországon rendkívül széles körű, megközelítőleg százezer embert érint valamilyen formában a vagyonnyilatkozati kötelezettség. Azonban ennyi személy teljes körű, mindenre kiterjedő ellenőrzése nem csupán gyakorlatilag lehetetlen feladatot jelentene a hatóság számára, hanem a hatékonyság szempontjából is értelmetlen lenne. Ennek a kihívásnak a kezelésére a hatóság egy szisztematikus kockázatelemzési eljárást dolgozott ki és alkalmaz, amelynek célja, hogy tudományos alapokon kiválassza azokat a személyeket és vagyonnyilatkozatokat, amelyek esetében a leginkább indokolt az alaposabb és mélyrehatóbb vizsgálat. Ez a célzott megközelítés biztosítja, hogy az ellenőrzések a legnagyobb hatékonysággal járjanak.
Ennek a precíz kockázatelemzési folyamatnak a konkrét eredménye a most nyilvánosságra hozott lista. Ezen a listán összesen 551 olyan személy szerepel, akik a törvényi előírások szerint nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek, és az Integritás Hatóság által alkalmazott módszertan alapján a legmagasabb kockázati kategóriába kerültek. Ez a szám rávilágít arra, hogy a hatóság célzottan, de széles körben igyekszik felmérni és kezelni a potenciális kockázatokat a magyar közéletben és az államigazgatás különböző szintjein, hozzájárulva a közpénzek felhasználásának átláthatóságához.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása