A peptidek körüli felhajtás egyre intenzívebb Magyarországon és világszerte, gyakran "csodaszerként" hivatkoznak rájuk, melyeket a gyógyszeripar állítólagosan eltitkol. A közösségi médiában és egyes rádiós műsorokban is elterjedt az a nézet, miszerint ezek az anyagok szinte minden egészségügyi problémára megoldást nyújtanak, de a "Big Pharma" lobbi gátolja a legális forgalmazásukat. Ez a narratíva azonban ellentmondásos, hiszen a már piacon lévő, peptid alapú GLP-1 fogyasztószerek óriási bevételt hoznak a gyógyszergyáraknak. A jelenleg reklámozott, nem szabályozott peptidek hatásosságát és biztonságosságát illetően azonban hiányoznak a megfelelő tudományos kutatások és bizonyítékok.
A "peptidőrület" jelenségét Sebestyén Balázs is megemlítette rádióműsorában, ahol egy belgyógyásszal együtt a peptideket a jövő gyógyszereiként mutatta be. A beszélgetés során felmerült az a feltételezés, hogy a gyógyszeripari lobbi akadályozza az ilyen szerek engedélyezését, mivel nem érdekelt az emberek tartós egészségében. Ezzel szemben a GLP-1 alapú fogyasztószerek, melyek szintén peptideket tartalmaznak, rendkívül sikeresek és profitábilisak a gyógyszeripar számára.
Az egészségügyi dezinformációk terén ismert Robert F. Kennedy Jr. és Joe Rogan is a peptidek támogatói közé tartozik, a biohacking és wellness kultúra aktuális csodaszereiként tekintenek rájuk. Korábban már büntettek is olyan személyt, aki bizonyítatlan gyógyhatásokat tulajdonított peptideknek, például az autizmus, rák, cukorbetegség vagy túlsúly kezelésében.
A peptidek alapvetően rövid aminosavláncok, a fehérjék építőkövei, melyek természetes formában is megtalálhatók az emberi szervezetben. Fontos szerepet játszanak számos biológiai folyamatban, például a hormonális szabályozásban, az immunvédekezésben, a szövetek regenerációjában és a gyulladás csökkentésében. Hírvivő molekulaként működnek, jeleket továbbítva a szervek között.
Eddig mintegy 7000 emberi peptidet azonosítottak, de valószínűleg ennél jóval több létezik. Ismert peptidek közé tartozik az inzulin, az oxitocin, az endorfin, a növekedési hormonok és a GLP-1, valamint az étrend-kiegészítőként kapható kollagén és kreatin. Az első peptidalapú gyógyszert, az inzulint, több mint száz éve fedezték fel és izolálták, majd 1982-ben jelent meg szintetikusan előállított formában.
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) azóta körülbelül 100 különböző peptidalapú gyógyszert engedélyezett, melyeket számos betegség, például cukorbetegség, szklerózis multiplex vagy szeptikus sokk kezelésére alkalmaznak. A peptidek vonzereje gyógyszerhatóanyagként abban rejlik, hogy kisebb méretük ellenére specifikusabban képesek kötődni célpontjaikhoz, mint a kis molekulájú vegyületek.
A gyógyszerbiztonsági szervezetek által engedélyezett peptidalapú gyógyszerek szigorú klinikai vizsgálatokon és valós életbeli tapasztalatokon keresztül bizonyították hatásosságukat és biztonságosságukat. Az inzulin elengedhetetlen a cukorbetegek vércukorszintjének szabályozásához, a GLP-1 alapú gyógyszerek pedig millióknak segítenek a testsúlykontrollban és számos egyéb pozitív egészségügyi hatással is rendelkeznek.
Ezzel szemben a "looksmaxxing" és hasonló online közösségekben elterjedt, ellenőrizetlen peptidek, mint például a BPC-157, GHK-Cu és TB-500, komoly kockázatot jelentenek. Ezeket az anyagokat gyakran injekció formájában juttatják be a szervezetbe, mivel a legtöbb peptidet a gyomor lebontja. Az ilyen termékekkel kapcsolatos egészségügyi állításokat semmilyen szakértői testület vagy egészségügyi szervezet nem ellenőrizte, és nincsenek adatok, amelyek alátámasztanák hatásosságukat vagy biztonságosságukat embereken.
A Stanford Egyetem egyik kutatója is meglepődve tapasztalta, hogy az általa csak egérkísérletekben vizsgált peptideket online árusítják injekciós formában. Ezeknek a termékeknek az előállítási körülményei, biztonságossága és tényleges összetétele ismeretlen, sőt, az sem garantált, hogy emberi szervezetben is hatékonyak lennének.
Bár egyes étrend-kiegészítőként forgalmazott peptidek, mint például a kollagéntermelést serkentő szemkrémek összetevői, bizonyos mértékben kutatásokkal alátámasztott előnyökkel járhatnak a bőr fiatalosabb megjelenése szempontjából, a széles körben reklámozott "csodapeptidek" esetében a tudományos bizonyítékok még hiányoznak. Laboratóriumi és állatkísérletek ígéretes eredményeket mutattak például a BPC-157, CJC-1295 és GHK-Cu peptidek sérülésből való felépülést és sebgyógyulást támogató hatásairól.
Azonban ahhoz, hogy ezekről az anyagokról megalapozott állításokat lehessen tenni, nagyszabású humán vizsgálatokra van szükség. A Harvard Egyetem kutatói is óva intenek a nem szabályozott peptidek használatától, hangsúlyozva, hogy az ilyen gyakorlat lényegében kísérletezés a saját szervezettel, kétes eredetű aminosavak befecskendezésével. Fontos különbséget tenni a szigorúan ellenőrzött, engedélyezett gyógyszerek és az interneten, ellenőrizetlen forrásból beszerezhető, tudományosan nem igazolt termékek között.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása