A magyar építőipar a rendszerváltás óta a legnehezebb időszakát éli, derült ki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnökségi ülésén tartott megbeszéléseken. A kormány, Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára által vázolt stratégia szerint, átfogó megközelítéssel igyekszik kezelni a helyzetet, hangsúlyt fektetve a hosszú távú fenntarthatóságra és a minőségi fejlesztésekre. Az ágazat szereplői és az oktatási szféra képviselői egyaránt súlyos problémákra hívták fel a figyelmet, különösen a munkaerő megtartásának és képzésének területén.
Szemerey Samu államtitkár kiemelte, hogy a városépítészeti minőség a rendszerváltás óta méltatlanul kevés figyelmet kapott, ami miatt Magyarország lemaradásban van a cseh és lengyel példákhoz képest. A tárca ezért a fejlesztések értékét nem csupán az átadott épületek számában, hanem a városi környezet, a közlekedés, az infrastruktúra és a közösségi terek működésében is mérné. A stratégia fókuszában az alulhasznosított, barnamezős és rozsdaövezeti területek megújítása áll, különös tekintettel a jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező régiókra, melyet tervpályázatok és mestertervek segítségével erősítenének.
Fontosnak tartják a helyi lakók és önkormányzatok bevonását, elkerülve a közösségi érdekekkel szembemenő beruházásokat. A fenntarthatóságot a zöldfelületek védelmében, az energiafelhasználásban és a hőséghez való alkalmazkodásban is érvényesítenék. Komplex energetikai felújítási programok indulnak bérlakások, szolgálati lakások és kollégiumok építése mellett, kiterjesztve a beavatkozásokat társasházakra, városi épületekre és középületekre is, melyek műszakilag átfogóbb megújulást céloznak. Emellett a közterek és közösségi terek zöldfejlesztésére is külön program készül, jelezve a kormányzat elkötelezettségét a minőségi városi környezet iránt.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint a szövetség 37 éves történetében még sosem volt ilyen nehéz helyzetben az építőipar, még a korábbi pénzügyi válságokhoz képest is. A magas kamatok, az akadozó uniós források és a költségvetési korlátok mellett az állami megrendelésektől való túlzott függés is belső problémát jelent az ágazatban. 2022-ben 5000 milliárd forintnyi állami beruházást halasztottak el, az előkészítések is leálltak, ami miatt egy későbbi finanszírozási fordulat sem jelent automatikusan azonnali építkezés-indulást. Az ágazat emellett hatékonysági gondokkal és megbélyegzettséggel is küzd, ami rontja megítélését és a munkalehetőségeket.
Naderi Zsuzsanna, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkára a munkaerőpiaci kihívásokra is rámutatott: országosan évente 40-50 ezerrel csökkenhet a foglalkoztatotti létszám az öregedés miatt. A magyar munkatermelékenység az uniós átlag 64 százaléka, a kkv-ké pedig a nagyvállalatokénak mindössze 45 százaléka, ami az alvállalkozói lánc teljesítményét is befolyásolja. Az oktatási adatok is aggasztóak: a 15 évesek 25,9 százaléka nem éri el a minimális szövegértési szintet, a felnőttek 32,5 százaléka pedig gyenge alapkészségekkel rendelkezik, ami megnehezíti az új szakmai ismeretek elsajátítását.
A kormányzati stratégia célja az építésgazdaság működésének alapvető megváltoztatása, a piaci igényekre és a saját versenyképességre alapozó vállalkozások erősítése. Szemerey Samu szerint a korábbi piackorlátozó gyakorlatok okozta jelentős túlárazás visszaszorítása fájdalmas korrekcióval járhat, de olyan kiszámítható megoldásokat keresnek, amelyek nem büntetésként érik a szereplőket. A bérlakásépítés különösen megmutatja a modellváltás szükségességét: az értékesítésre fejlesztett lakásoknál megszokott gyors megtérülés helyett hosszú távú, stabilabb, alacsonyabb hozammal kell számolni, ami a jövőben más fejlesztéseknél is irányadó lehet.
Az építőanyagok újrahasznosításának üzletileg vonzóvá tétele támogatások nélkül is kulcsfontosságú a fenntarthatóság és a gyakorlati beépülés szempontjából. A vállalkozások elaprózottsága és a mikrocégek pénzügyi, szervezeti bizonytalansága korlátozza a fejlesztéseket, ezért szabályozási válaszokra van szükség, mint például az ÉMI újraalapítása és megerősítése, valamint az állami beruházási és közbeszerzési szabályok felülvizsgálata. Az állami projekteket átláthatóbbá, a piaci szereplők számára nyitottabbá és költséghatékonyabbá tennék, figyelembe véve a közbeszerzéseknél a teljes élettartam költségeit is. A piacfelügyelet megerősítése az importtermékek ellenőrzésével és a tisztességtelen szereplők kiszűrésével hozzájárulna a tisztességes versenyhez.
A digitalizációban az épületinformációs modellezésnek (BIM) szánnak fontos szerepet, amely a tervezést, a költségkimutatást és a későbbi üzemeltetést segítené, elkerülve a mérnököket terhelő, érdemi haszon nélküli követelményeket. Az ÉVOSZ-szal közös együttműködés keretében támogatnák a hazai kutatás-fejlesztést és a kivitelezési, szervezési tudást erősítő mérnökképzést. Koji László szerint az átalakulás időigényes, miközben a szakembergárda folyamatosan fogy, két év alatt akár 70 ezer ember is távozhat az ágazatból, ami a teljes állomány közel harmada.
Az ÉVOSZ elnöke 2028 elejénél korábban nem számít érdemi javulásra az építésgazdaság teljesítményadataiban, és kormányzati segítséget sürget a munkaerő megtartására, osztrák és német példák, valamint uniós források bevonásával. Naderi Zsuzsanna hangsúlyozta, hogy a vállalatoknak saját munkatársaik folyamatos fejlesztésére kell berendezkedniük, befektetésként kezelve a képzést, különösen a mikrovállalkozások esetében, amelyeknek ehhez közösen használható intézményekre és együttműködésre van szükségük. A pályaorientáció és a tanműhelyek korszerűsítése, valamint a képzési szerkezet összehangolása az iparág igényeivel elengedhetetlen a jövőbeli munkaerőhiány elkerüléséhez és a termelékenység növeléséhez.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása