A Budapesti Operettszínházban elrendelt szakmai és etikai vizsgálat kapcsán Szinetár Dóra színésznő nyilvánosan beszélt az intézményben tapasztalt helyzetről. Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kifejtette, hogy a vizsgálat elrendelésének hírére sokan megkönnyebbültek, beleértve őt magát is. A színésznő szerint a feszültségek nem csupán az Operettszínházra jellemzőek, hanem más hazai teátrumokban is jelen vannak, bár kevésbé jutnak nyilvánosságra. Hangsúlyozta, hogy a színészek nem hisztériáznak, hanem valós problémákról van szó, amelyek komoly aggodalmakat keltenek a szakmában.
Szinetár Dóra élesen bírálta az Operettszínház elmúlt évekbeli szakmai teljesítményét, kiemelve az előadásszám jelentős csökkenését. Elmondása szerint Kiss-B. Attila főigazgató érkezése előtt évente mintegy 550 előadást tartottak, ami később 183-ra esett vissza, majd 250 körülire emelkedett. A korábban rendszeres külföldi operett-turnék, melyek Németországba, Svájcba és Olaszországba vezettek, gyakorlatilag teljesen megszűntek. Ez a visszaesés jelentős mértékben befolyásolta a színház művészi jelenlétét és anyagi stabilitását.
A színésznő szerint azonban a művészeti eredmények elmaradásánál is komolyabb gondot jelentett a színház belső légköre és a dolgozókkal való bánásmód. A belső környezetet „toxikusnak” és „lelki abúzusnak” jellemezte, ami elmondása szerint elviselhetetlenné tette a mindennapi munkát. Szinetár Dóra beszámolt arról is, hogy kollégái elmondása alapján a színpadon használt mikroportokon keresztül rögzítették az előadásokon kívüli beszélgetéseket. Ezek a felvételek állítólag a büfében, fodrásztárban és öltözőkben elhangzott párbeszédeket is tartalmazták, ami súlyos aggályokat vet fel a magánszféra megsértésével kapcsolatban.
Az így szerzett információk állítólag eljutottak a vezetőséghez, és később számonkérések alapjául szolgáltak a dolgozókkal szemben. Szinetár Dóra személyes tapasztalatként említette, hogy egy volt kollégáját egy privát Facebook-bejegyzésben vagy kommentben megfogalmazott kritika miatt hívták be. Ezt követően számon kérték az illetőt a bejegyzés tartalmáért, ami a színésznő szerint elfogadhatatlan. Kifejezte, hogy ilyen körülmények között nem lehet méltóságteljesen élni és dolgozni egy művészeti intézményben.
A Budapesti Operettszínházban Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter rendelt el szakmai és etikai vizsgálatot. Ez az intézkedés szeptember 29-én lépett életbe, és a vizsgálat idejére Kiss-B. Attila főigazgatót mentesítették munkavégzési kötelezettsége alól. A vizsgálat célja a színház működésével és a felmerült problémákkal kapcsolatos tények feltárása és tisztázása.
Szinetár Dóra nyilatkozata rávilágít arra, hogy a színházi világban tapasztalható feszültségek nem elszigetelt esetek, és nem csupán az Operettszínházra korlátozódnak. A színésznő szerint a fővárosi és vidéki teátrumokban is hasonló problémák merülnek fel, de ezek ritkábban kerülnek a nyilvánosság elé. Az Operettszínházban kialakult helyzet így egy szélesebb körű jelenségre hívja fel a figyelmet a magyar színházi életben, és a szakma egészére nézve is tanulságos lehet.
A Szinetár Dóra által felvetett problémák, mint a szakmai színvonal romlása és a belső légkör toxikussá válása, alapvetően érintik a művészeti intézmények működését és hitelességét. A lelki abúzus és a kommunikáció ellenőrzésének vádja súlyos etikai kérdéseket vet fel a munkavállalók jogai és a munkahelyi környezet biztonsága kapcsán. Az ilyen típusú visszaélések alááshatják a bizalmat a vezetőség és a társulat között, hosszú távon károsítva az intézmény hírnevét és művészi integritását.
A külföldi turnék elmaradása nem csupán anyagi veszteséget jelent a színház számára, hanem a magyar operett nemzetközi láthatóságát és elismertségét is csökkenti. A színházaknak kulcsszerepük van a kulturális értékek közvetítésében és a művészi innovációban. Amennyiben a belső problémák elvonják a figyelmet a művészi munkáról, az kihat az egész kulturális szférára és a közönség színházhoz való viszonyára is.
Szinetár Dóra szerint a kialakult helyzetből az egyetlen és legmegfelelőbb kiutat egy új vezetői pályázat kiírása jelenti. Reményét fejezte ki, hogy Kiss-B. Attila végleg távozik a főigazgatói posztról, ezzel utat nyitva a megújulásnak. A színésznő olyan szakembert látna szívesen az intézmény élén, aki korszerű elképzelésekkel rendelkezik a zenés színház jövőjéről és képes a megújulásra.
Kiemelte, hogy olyan vezetőre van szükség, aki egy 2026-ban is működőképes vízióval tud előállni a zenés műfajról, és nem egy „panoptikumot” vagy „operettskanzent” kíván működtetni. A színésznő szerint a jövő vezetőjének képesnek kell lennie arra, hogy megújítsa az intézményt, visszaállítsa annak korábbi szakmai fényét és belső harmóniáját. Egy ilyen vezető képes lenne a társulatot ismét egységbe kovácsolni és a színházat a modern kor kihívásainak megfelelően irányítani.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása