Az európai ipar jelenlegi helyzetét elemezve elsőre sokan borúlátó képet festenek. Marco Mensink, a Cefic, az európai vegyipari vállalatok lobbiszervezetének vezetője is egy lehangoló diagnózissal kezdi értékelését. Rámutat, hogy a kontinens iparát sújtó magas energiaárak és az egyre intenzívebb kínai piaci verseny jelentős nyomást gyakorol a cégekre, amelyek kénytelenek gyárakat bezárni és munkahelyeket leépíteni.
Mensink szerint az iparágban további konszolidáció várható, ami elkerülhetetlennek tűnik a jelenlegi gazdasági környezetben.
Azonban a Cefic vezetője egyúttal a remény jelét is felvillantja. Brüsszeli irodájában, íróasztala fölött egy elektromos kábel keresztmetszeti mintáját tartja, amely egy kínai óriásvállalat, az Orient Cable terméke. Ennek a kábelnek a szigetelő polimerjét azonban egy osztrák cég, a Borouge International gyártja.
Mensink beszámolója szerint, amikor Kínában jár, az ottani ipari vezetők folyamatosan erről az európai vállalatról érdeklődnek. Ez a polimer ugyanis az a kritikus alkatrész, amelyet a kínaiak egyelőre nem képesek saját maguk előállítani, ami az európai innováció és szakértelem egyedülálló erejét demonstrálja egy globálisan versenyképes piacon.
Az ipari nyomás nem csupán a vegyipari szektorra korlátozódik; az Európai Unió ipari bázisának jelentős része hasonló kihívásokkal néz szembe. Példaként említhető a járműipar, ahol a Volkswagen szeptember 21-én jelentette be, hogy felgyorsítja szerkezetátalakítási tervét. A német autógyártó, amelyet erősen érint a kínai riválisok növekvő versenye, egyike annak az öt európai autógyártónak, amely idén profitfigyelmeztetést adott ki.
Ez a tendencia rávilágít arra, hogy a hagyományosan erős európai iparágak is kénytelenek alkalmazkodni a változó globális piaci viszonyokhoz.
Az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve is aggodalmát fejezte ki a helyzet miatt. Ursula von der Leyen, a testület elnöke szeptember 16-i, az Unió helyzetéről szóló beszédében arra figyelmeztetett, hogy a Kínával szembeni kereskedelmi hiány elérte a „billenőpontot”. Ez a kijelentés aláhúzza a politikai szinten is érzékelhető feszültséget és a stratégiai jelentőségét annak, hogy Európa hogyan tudja megőrizni ipari versenyképességét és gazdasági szuverenitását.
Mindazonáltal, ha közelebbről megvizsgáljuk az európai ipart, a világszínvonalú polimergyártáson túl is számos biztató jel fedezhető fel. Bár sokan a széles körű dezindusztrializációtól tartanak, a károk egyelőre csak korlátozott számú ágazatra terjednek ki. Ez azt jelenti, hogy az európai ipar egyes szegmensei továbbra is rendkívül jól teljesítenek, bizonyítva az alkalmazkodóképességet és az innovációs potenciált.
A helyzet tehát árnyaltabb, mint ahogyan azt a kezdeti, pesszimista előrejelzések sugallják, és a specifikus, magas hozzáadott értékű területeken Európa továbbra is vezető szerepet tölthet be a globális gazdaságban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása