A dohányzás továbbra is jelentős közegészségügyi kihívást jelent Magyarországon, ahol a dohányosok aránya uniós szinten is magasnak számít. A Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2025-ös becslése szerint tavaly a magyar lakosság 35 százaléka dohányzott, ami a hetedik legmagasabb arányt jelenti az Európai Unió tagállamai között. Ez az arány 3,4 százalékpontos csökkenést mutat a 2010-es becsléshez képest, amikor még 38,4 százalék volt a dohányosok aránya.
A dohánytermékek árának emelkedése már a november 1-jén életbe lépő jövedéki adóemelés előtt is várható. A gyártók előreláthatólag több lépcsőben, akár hónapok alatt építhetik be az adóemelésből fakadó költségeket az áraikba. Ez a lépés egy szélesebb kontextusba illeszkedik, melynek során húsz év alatt több mint ötszörösére emelkedik a cigaretta tételes, vagyis fix jövedéki adójának összege, miközben a százalékos adórész a korábbi fokozatos csökkentések után szinten marad.
Az adópolitika célja, hogy a fix adórészt emelje, és a minimális adóhatárt jelentősen megemelje. Ennek mechanizmusa megakadályozza az olcsóbb cigaretták forgalomba hozatalát. Egy doboz cigaretta esetében, ha az ára elérne egy bizonyos szintet, például 1520 forintot az adóemelés után, az adóterhelés 100 százalékos lenne, ami azt jelentené, hogy a gyártóknak, nagykereskedőknek és dohányboltosoknak nulla forint bevételük lenne az értékesítésből.
Jelenleg egy 2300 forintos doboz cigaretta fix jövedéki adója 674 forint, a százalékos adó 552 forint, így a kettő együtt 1226 forintot tesz ki. Ez meghaladja a minimális 943 forintos adóküszöböt. Az általános forgalmi adó (áfa) 489 forint, ami azt jelenti, hogy a 2300 forintos cigaretta árából összesen 1715 forint az adó, ami az ár 74,6 százalékát teszi ki. A minimális adóérték jelenleg egy elméleti 1121 forintos dobozárnál húzza meg a határt. Ha egy doboz cigarettát ennyiért adnának, az összesített jövedéki adóterhelés pontosan 943 forint lenne, azonban az áfával együtt az adóteher elméletileg 105 százalékot tenne ki, ami azt jelentené, hogy több adót kellene befizetni, mint a fogyasztói ár.
A dohányzás súlyos egészségügyi kockázatokat hordoz magában, többek között rákot okoz, és növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, mint például a magas vérnyomás, szívinfarktus és stroke kialakulásának valószínűségét. Ezek a betegségek Magyarországon népbetegségeknek számítanak, és jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy az elkerülhető halálozások aránya Magyarországon a második legmagasabb az Európai Unióban.
A dohányárak és a dohány adóztatásával foglalkozó nemzetközi szakirodalom alapján az áremeléseknek alapvetően három hatása van. Ezek a hatások hozzájárulhatnak a dohányzás visszaszorításához és ezáltal a népegészségügyi mutatók javulásához. Az adóemelés várhatóan növeli a dohánytermékekből származó költségvetési bevételeket is. Tavaly a dohánytermékek jövedéki adójából és általános forgalmi adójából mintegy 775 milliárd forint folyt be. A 2027 januárjától esedékes inflációs igazítás már a novembertől életbe lépő emelt fix adóra fog épülni, így jövőre összességében 90 milliárd forinttal nőhet a költségvetés bevétele. Ígéretek szerint ezt a többletbevételt az egészségügy kapja meg.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása