Hosszú előkészítési és tesztelési időszakot követően Magyarország csütörtöktől hivatalosan is megkezdi a csatlakozást az európai MARI és PICASSO kiegyenlítőenergia-platformokhoz. A MAVIR, mint a hazai nagyfeszültségű áramhálózat üzemeltetője, ezzel a lépéssel egy közös európai rendszer részévé válik, amely elméletileg hatékonyabbá és gazdaságosabbá teheti az áramrendszer egyensúlyban tartását.
A MAVIR fél év csúszás és több hónapos tesztelés után indítja el a csatlakozást a két európai platformhoz. Ez a folyamat fokozatosan valósul meg: csütörtökön bevezetik a szabványos termékeket, majd október 6-ig teljesedik ki a platformokhoz való kapcsolódás, először a PICASSO-hoz, utána a MARI-hoz. A MAVIR korábban az „év projektjének” nevezte ezt a kezdeményezést, amely alapvetően átalakítja a hazai kiegyenlítőenergia-piac működését.
Az áramrendszerben a termelésnek és a fogyasztásnak minden pillanatban tökéletes egyensúlyban kell lennie. Amennyiben ez az egyensúly felborul, például egy naperőművek felett elvonuló felhő vagy egy erőmű kiesése miatt, a MAVIR tartalékokat hív be az egyensúly helyreállítására. Ezt a feladatot eddig kizárólag hazai szolgáltatók, jellemzően gáztüzelésű erőművek, illetve egyre gyakrabban villamosenergia-tárolók látták el.
A kiegyenlítő energiát két fő típusú tartalék szolgáltatja: az automatikusan induló, úgynevezett aFRR (automatic Frequency Restoration Reserve), amely a PICASSO platformon keresztül perceken belül képes beavatkozni, és a manuálisan indítható, mFRR (manual Frequency Restoration Reserve), amelyet a MARI platform kezel, és valamivel lassabban állítja helyre az egyensúlyt. Ezekért a szolgáltatásokért az adott erőművek vagy fogyasztók díjazásban részesülnek, például a fogyasztásuk csökkentésével, ha a termelés elégtelen.
A csatlakozás után a MAVIR már nem egyedi ajánlatokat fogad el, hanem egy közös európai platformra adja be az igényeit. Egy algoritmus fogja kiválasztani a legkedvezőbb, legolcsóbb elérhető ajánlatokat a teljes csatlakozott régióból. Fontos megjegyezni, hogy a csatlakozás kétirányú, ami azt jelenti, hogy a hazai szolgáltatók is felajánlhatják kiegyenlítőenergia-kapacitásaikat külföldre, ezzel potenciálisan új bevételi forrásokat nyitva meg számukra.
A legjelentősebb változás az elszámolási rendszerben várható. A kiegyenlítő energiát a jövőben nem ajánlatonként fizetik ki, hanem egységes áron. Ezt az árat az utolsó, még szükséges, legdrágább ajánlat határozza meg, hasonlóan a nagykereskedelmi árampiacon alkalmazott merit order rendszerhez. Ez az új mechanizmus elméletileg átláthatóbb és hatékonyabb árképzést eredményezhet.
Az ALTEO szakértője a Portfolio.hu-nak adott nyilatkozatában azonban felhívta a figyelmet a nyugat-európai tapasztalatok árnyaltabb képére. Elmondása szerint az átlagárak csupán minimálisan csökkentek a már csatlakozott országokban, miközben az ártüskék, vagyis a hirtelen áremelkedések, akár öt-tízszeresére is nőhettek a korábbi kilengésekhez képest. Ez a jelenség akkor fordulhat elő, ha a határkeresztező vezetékek kapacitása, vagyis az országok közötti áramátvitel lehetősége korlátozott.
Hálózati szűkületek, téli hiányok, vagy akár geopolitikai sokkok esetén a közös piac előnyei elpárologhatnak, és a rendszer sebezhetőbbé válhat a hirtelen áremelkedésekkel szemben. Ez rávilágít arra, hogy a fizikai összeköttetések és a hálózati infrastruktúra fejlesztése kulcsfontosságú a platformok teljes potenciáljának kiaknázásához.
Fizikai értelemben Magyarország kedvező helyzetben van, hiszen 2022 óta mind a hét szomszédjával rendelkezik villamosenergia-összeköttetéssel, és jelentős tranzitszerepet tölt be a régióban. Azonban a MARI és PICASSO platformok szempontjából egyelőre csak három határ számít aktívnak: Ausztria, Szlovákia és Szlovénia már élesben csatlakozott a rendszerhez. Horvátország és Románia várhatóan csak 2027-ben követi őket, míg Szerbia és Ukrajna jelenleg nem része ezeknek a platformoknak.
Ez azt jelenti, hogy a déli szomszédok, amelyek potenciálisan olcsó vízenergiát kínálhatnának a kiegyenlítéshez, egyelőre kimaradnak a közös piacból. A rendszer teljes hatékonyságának eléréséhez elengedhetetlen a további országok, különösen a nagy kapacitású, megújuló energiát kínáló régiók csatlakozása. A magyar áramrendszer számára ez a lépés jelentős változást hoz, amelynek hosszú távú hatásai a regionális együttműködés és a hálózati fejlesztések függvényében alakulnak majd.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása