Az Északi Áramlat gázvezetékek elleni, 2022 szeptemberében történt szabotázsakció ügyében új fejlemény történt: Volodimir Zsuravlov, az ukrán állampolgárságú gyanúsított politikai menedékjogot kért Horvátországban. A lépés célja, hogy megakadályozza kiadatását Németországnak, ahol a német szövetségi ügyészség vádat emelt ellene a gázvezetékek megrongálásával kapcsolatban. Zsuravlov ügyvédje, Mikola Katerincsuk az ukrán médiának nyilatkozva elmondta, védence azzal indokolta a menedékjogi kérelem benyújtását, hogy Németországban nem részesülne tisztességes eljárásban.
A német hatóságok már tavaly augusztusban bejelentették, hogy Zsuravlovot Horvátországban őrizetbe vették az Északi Áramlat elleni támadással összefüggésben. Az ukrán férfi korábban már kétszer is sikeresen elkerülte a letartóztatást és a kiadatást. Az egyik ilyen eset Lengyelországban történt, ahol egy évvel korábban, 2025 szeptemberében tartóztatták le. Akkor azonban egy lengyel bíróság elutasította a német kiadatási kérelmet, arra hivatkozva, hogy a németek nem indokolták meg eléggé a kérést, és figyelembe vették Ukrajna védekező háborús helyzetét is.
A mostani horvátországi őrizetbe vételre egy hollywoodi film forgatásán került sor. Sajtóhírek szerint Zsuravlovot a 'Kígyó-sziget' című produkció helyszínén fogták el, amely éppen az Északi Áramlat elleni szabotázsról szól. Ez a körülmény különös figyelmet keltett az ügyben, hiszen a gyanúsított egy olyan film elkészítésében vett részt, amelynek témája a saját feltételezett bűncselekménye.
Szeptemberben egy horvát bíróság már engedélyezte Zsuravlov kiadatását Németországnak. A menedékjogi kérelem benyújtása azonban újabb jogi fordulatot hozhat az ügyben, mivel a menedékjogi eljárás felfüggesztheti a kiadatási folyamatot. Az ügyvédje szerint a menedékjog iránti kérelem nem állítja le automatikusan a kiadatási eljárást, de további jogi lehetőségeket teremt a védelem számára.
Az Északi Áramlat gázvezetékek, az Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2, 2022 szeptemberében rongálódtak meg a Balti-tenger alatt, Dánia közelében. A szabotázsakció következtében jelentős gázszivárgások keletkeztek, ami nemzetközi aggodalmakat váltott ki az európai energiaellátás biztonságával kapcsolatban. A német szövetségi ügyészség azóta is aktívan nyomoz az ügyben, és több gyanúsítottat is azonosított.
Az ügynek van egy másik gyanúsítottja is, az ukrán Szerhij Kuznyecov, akit tavaly nyáron (2025-ben) Olaszországban vettek őrizetbe, miközben nyaralt. Kuznyecovot már kiadták Németországnak, és jelenleg is ott van letartóztatásban. A német ügyészség szerint Szerhij K., aki akkor az ukrán hadsereg tisztje volt, más katonákkal együtt dolgozta ki az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek megsemmisítésére irányuló tervet, ukrán állami hatóságok parancsára. A nyomozók szerint a gyanúsítottak egy bérelt vitorlás jachtot használtak a robbanóanyagok elhelyezésére.
A Volodimir Zsuravlov ügyében hozott menedékjogi kérelem tehát bonyolítja a jogi eljárást, és további időt adhat a gyanúsítottnak, miközben a német hatóságok továbbra is azon dolgoznak, hogy tisztázzák az Északi Áramlat elleni szabotázsakció körülményeit és felelőseit. A nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú az ilyen típusú bűncselekmények felderítésében, de a jogi rendszerek közötti különbségek és a menedékjogi szabályok gyakran lassíthatják a folyamatokat.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása