A Tisza-kormány hivatalba lépése óta eltelt időszakban számos, a korábbi kormányzati működéssel kapcsolatos ügy került a figyelem középpontjába, melyek a héten újabb fejleményekkel bővültek. A belpolitikai események sorozata volt miniszterek őrizetbe vételével, valamint a kormányzati átláthatóságot célzó bejelentésekkel indult, rávilágítva a korrupcióellenes küzdelem és az elszámoltatás iránti elkötelezettségre.
A hét elején komoly büntetőeljárások indultak, melyek keretében őrizetbe vették Seszták Miklós korábbi fejlesztési minisztert és Hankó Balázst, a Fidesz országgyűlési képviselőjét, aki korábban kulturális és innovációs miniszterként tevékenykedett. Hankó Balázst gyanúsítottként hallgatták ki a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) működésével összefüggő, 17,3 milliárd forintos hűtlen kezelés gyanújával. Az ellene folyó nyomozást a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség irányítja.
Az ügyekkel párhuzamosan egy másik jelentős fejlemény is napvilágot látott: Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség lemondott vezetője nyílt levélben azt állította, hogy az úgynevezett „aranykonvoj-ügyben” Orbán Viktor volt miniszterelnök adott feladatot a titkosszolgálatnak. Ez az állítás tovább növeli a nyomozások súlyát és a közérdeklődést a korábbi kormányzati döntések háttere iránt.
A Tisza-kormány szerdán jelentős bejelentéseket tett az átláthatóság növelése érdekében. A kormány döntése értelmében nemzetbiztonsági átvilágítást követően nyilvánosságra hozzák a 2010 és 2026 közötti időszakban tartott kormányülések összefoglalóit. Az elsőként közzétett dokumentumok között szerepelnek a második Orbán-kormány 2010-es megalakulását követő első hónapok hivatalos feljegyzései. Ezekből kiderült, hogy a kabinet kiemelten tárgyalta a magánnyugdíjpénztárak államosítását, valamint az Alkotmánybíróság jogköreit szűkítő javaslatokat. Emellett rendszeresen napirenden volt Balog Zoltán romaügyi stratégiája és a 2011-es európai uniós elnökség előkészítése.
A nyilvánosságra hozott feljegyzések betekintést nyújtanak az ajkai vörösiszap-katasztrófa kezelésébe is, ahol egy 2010. december 22-i döntés rögzíti, hogy a Kármentő Bizottságban szavazati jogot kapott egy Soros György által kijelölt személy. Továbbá a dokumentumok rávilágítanak a végrehajtó hatalom és az akkori államfő, Schmitt Pál viszonyára is, aki a miniszterelnök megfogalmazása szerint nem ellensúly, hanem a kormány tagjaival közösen az alkotmány őrzője volt. A kormányzati kommunikáció szerint a nyilvánosságra hozott dokumentumokból mindenki számára láthatóvá válhat, milyen döntéseket zárt el az Orbán-kormány a nyilvánosság elől, és hogyan működött az elmúlt másfél évtizedben az „állami közpénzszivattyú”.
A Tisza-kormány további intézkedéseket is bejelentett. Szigorították a megkülönböztető fény- és hangjelzések, közismertebb nevén a „kék lámpa” használatának szabályait, melynek részletes előírásait a belügyminiszter rendelete tartalmazza. Emellett feljelentéseket tettek korábbi állami megrendelések ügyében is, tovább erősítve a korrupcióellenes fellépést. Ezek az intézkedések a kormányzati működés átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelését célozzák, és a közvélemény széles körű figyelmét élvezik.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása