Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Portfolio.hu-nak adott interjúban részletesen beszélt a kamara jövőjéről és saját szerepvállalásáról. Kifejezte szándékát, hogy a kamarai törvény tervezett módosításáig még végigvinné az MKIK átalakítását, majd ezt követően átadná a vezetői pozíciót. Célja egy modern, a vállalkozásokat valóban támogató intézmény létrehozása, amely a tudás- és termelékenységfejlesztésre fókuszál.
Nagy Elek az interjúban felvázolta, hogy a jelenlegi, évi 5000 forintos kötelező kamarai hozzájárulás helyett egy új rendszert képzel el. Ennek keretében a kamarának tudás- és termelékenységfejlesztő intézménnyé kellene válnia, amely konkrét szolgáltatásokkal bizonyítja értékét a vállalkozások számára. Hangsúlyozta, hogy a tagoknak érezniük kell, hogy pénzükért cserébe valódi támogatást kapnak, nem csupán egy kötelező díjat fizetnek.
Konkrét eredményként említette az átalányadó szabályainak kamarai kezdeményezésre történő módosítását. Számításaik szerint ez a változtatás egyéni vállalkozónként évente mintegy 200 ezer forint megtakarítást jelent, ami az éves kamarai hozzájárulás negyvenszerese. Ez a példa jól illusztrálja a kamara potenciális értékteremtő képességét és a vállalkozásokra gyakorolt pozitív hatását.
Az elnök szerint a Demján Sándor Tőkeprogramban a hónapok óta várt kifizetések akár már a következő héten elindulhatnak. Ezzel párhuzamosan az alapkezelő működésének átvilágítása is folyamatban van, ami a transzparencia és a felelősségvállalás iránti elkötelezettséget mutatja.
Nagy Elek kitért az alapkezelő korábbi, menesztett vezérigazgatójának vádjaira is, amelyeket alaptalannak minősített. Ezeket a vádakat tényekre hivatkozva utasította vissza, mondván, azok a saját felelősség elhárítására irányulnak. Ez a nyilatkozat rávilágít a program körüli korábbi feszültségekre és a tisztázási igényre, biztosítva a program zavartalan folytatását.
Az MKIK elnöke emellett érintette a kata tervezett átalakítását, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) termelékenységi problémáit, valamint az árrésstop kivezetésének kérdését. Ezek mind olyan aktuális gazdasági témák, amelyek a magyar vállalkozások mindennapjait érintik, és a kamara aktív szerepet vállal a róluk szóló párbeszédben.
A kamara jövőjével kapcsolatos elképzelések, különösen a tudás- és termelékenységfejlesztő szerep hangsúlyozása, kulcsfontosságúak a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez. A kkv-k termelékenységi problémái régóta fennálló kihívást jelentenek, amelyre a kamara célzott programokkal és szolgáltatásokkal adhat választ, segítve a vállalkozásokat a modernizációban. Az átalányadó módosításával elért megtakarítás konkrét bizonyítéka a kamara lobbierejének és a vállalkozásoknak nyújtott közvetlen hasznának, ami erősíti a kamara legitimációját.
Az 5000 forintos hozzájárulás felváltására irányuló tervek azt mutatják, hogy a kamara egy olyan rendszert szeretne bevezetni, amelyben a tagság nem csupán kötelezettség, hanem kézzelfogható előnyökkel járó befektetés. Ez hozzájárulhat a vállalkozások bizalmának erősítéséhez és a kamarai tagság értékének növeléséhez, hosszú távon stabilizálva az intézmény működését. A Demján Sándor Tőkeprogram kifizetéseinek elindulása pedig jelentős lökést adhat a magyar vállalkozásoknak a fejlesztések és beruházások terén.
Nagy Elek szerint generációváltásra van szükség, nemcsak a magyar vállalkozásoknál, hanem magában a kamarai rendszerben is. Ez a megállapítás arra utal, hogy a kamara hosszú távú megújulást és friss szemléletet tart szükségesnek a jövőbeni kihívások kezeléséhez, alkalmazkodva a változó gazdasági környezethez. Az árrésstop kivezetéséről szóló gondolatok is a gazdasági szabályozás rugalmasabbá tételének igényét vetítik előre, ami a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodást segíti.
A stafétabot átadásának szándéka azt jelzi, hogy az elnök egy stabil, modernizált intézményt szeretne hátrahagyni utódjának, amely képes lesz a jövőben is hatékonyan képviselni a vállalkozások érdekeit. Az MKIK jövője szempontjából meghatározó lesz, hogy az új rendszer mennyire tudja majd hatékonyan szolgálni a magyar vállalkozások érdekeit és hozzájárulni a gazdaság fejlődéséhez. A tervezett kamarai törvénymódosítás alapja lehet ennek a megújulásnak, lefektetve egy új korszak alapjait.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása