Jelentős változások figyelhetők meg a magyar lakóingatlanpiacon, ahol az új építésű lakások kínálata ötéves csúcsra emelkedett. Ez a növekedés egybeesik azzal a jelenséggel, hogy az olcsóbb ingatlanok szegmensében a drágulás üteme megállt, sőt, a fővárosban enyhe csökkenés is tapasztalható volt. A piaci adatok alapján egyre élesebb kontraszt rajzolódik ki a társasházi lakások és a családi házak iránti kereslet között, utóbbiak stabil népszerűséget élveznek, míg előbbiek iránt jelentősen csökkent az érdeklődés.
Az új építésű lakóingatlanok piacán a kínálat bővülése a vevők számára kedvezőbb helyzetet teremthet, hiszen nagyobb választék áll rendelkezésükre. Az elmúlt öt év legmagasabb kínálati szintje arra utal, hogy a fejlesztők aktívan dolgoztak, és mostanra számos projekt elkészült, vagy a befejezés közelében jár. Ez a megnövekedett kínálat hozzájárulhat ahhoz, hogy a korábban tapasztalt erőteljes áremelkedés üteme lassuljon, vagy akár meg is álljon bizonyos szegmensekben.
A drágulás ütemének lassulása, különösen az olcsóbb kategóriában és a fővárosban tapasztalható enyhe árcsökkenés, a piaci konszolidáció jelének tekinthető. Ez a tendencia arra utalhat, hogy a vevők vásárlóereje elérte a határait, vagy a korábbi évek meredek áremelkedése után a piac egyfajta korrekciós fázisba lépett. Az árak stabilizálódása vagy enyhe csökkenése lehetőséget teremthet azoknak, akik eddig kivártak a vásárlással, remélve a kedvezőbb feltételeket.
A piaci dinamikákban megfigyelhető egyik legmarkánsabb változás a társasházi lakások és a családi házak közötti keresleti különbség. Míg a társasházi lakások iránti érdeklődés jelentősen visszaesett, addig a családi házak iránti kereslet stabil maradt. Ez a trend több tényezőre is visszavezethető lehet. A pandémia idején felértékelődött a nagyobb tér, a kertkapcsolat és a privát szféra iránti igény, ami a családi házakat vonzóbbá tehette. Emellett a családi házak hosszú távon stabilabb befektetésnek is bizonyulhatnak, vagy egyszerűen jobb ár-érték arányt kínálhatnak a vevők számára, különösen a fővároson kívüli agglomerációban vagy vidéki településeken.
A vevői döntésekben egyre inkább a megfizethetőség válik a kulcsfontosságú szemponttá. A gazdasági környezet, az infláció és a hitelkamatok alakulása mind befolyásolja a háztartások vásárlóerejét és hitelfelvételi képességét. Ennek következtében a potenciális vásárlók sokkal tudatosabban keresik azokat az ingatlanokat, amelyek beleférnek a költségvetésükbe, és amelyek hosszú távon is fenntarthatóak. Ez a megfizethetőségi fókusz magyarázhatja részben a családi házak iránti stabil keresletet is, amennyiben ezek bizonyos régiókban kedvezőbb áron elérhetőek, mint a városi társasházi lakások.
A lakáspiac szereplői feszülten figyelik az év végén lejáró 5 százalékos kedvezményes lakásáfa sorsát. Ennek a kedvezménynek a meghosszabbítása vagy megszüntetése jelentős hatással lehet az új építésű lakások áraira és a vevői döntésekre. Amennyiben a kedvezményes áfa megszűnik, az az új építésű ingatlanok árának emelkedését vonhatja maga után, ami tovább csökkentheti a megfizethetőséget és lassíthatja a piacot. Ezzel szemben a kedvezmény fenntartása stabilitást és kiszámíthatóságot biztosíthat a fejlesztők és a vásárlók számára egyaránt, ösztönözve az új projektek indítását és a vásárlási kedvet.
Összességében a magyar lakáspiac egy átalakulóban lévő fázisban van, ahol a kínálat növekedése, az áremelkedés lassulása, a vevői preferenciák eltolódása a családi házak felé, valamint a megfizethetőség központi szerepe jellemzi a jelenlegi helyzetet. A jövőbeli kilátásokat nagyban befolyásolja majd a kedvezményes lakásáfa körüli döntés, amely meghatározhatja az új építésű ingatlanok piacának rövid- és középtávú irányát.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása