Az Észak-Írország–Magyarország Nemzetek Ligája mérkőzés másnapján a belfasti lapok eltérő hangulatot tükröztek a stadionban tapasztaltakhoz képest. A helyi újságírók jelentős része elismeréssel adózott Michael O’Neill együttesének erőfeszítései előtt. Ugyanakkor több szempontból is kritikusak voltak a világranglistán jóval magasabban jegyzett magyar csapattal szemben.
Az Irish Daily Mail szerint Észak-Írország csalódott lehetett, mivel reális esélyt látott a győzelemre. A mérkőzés jelentős részében a hazai csapat tűnt veszélyesebbnek, kiemelve Patrick Kelly és Isaac Price próbálkozásait, melyekből Tóth Balázs bravúrral hárított. A lap megjegyezte, hogy a magyar válogatott az első félidőben nehezen alakított ki helyzeteket, és csak a szünet után vált kezdeményezőbbé Schäfer András és Bárány Donát révén.
A beszámoló említést tett négy északír játékos sárga lapjáról, majd finoman kritizálta Szoboszlai Dominikot. A Liverpool futballistája a szerző szerint leginkább azzal tűnt ki, hogy több alkalommal is heccelte a Windsor Park közönségét. Az északír sajtó úgy vélte, a két mérkőzés után akár két győzelemmel is állhatna a válogatott, így a döntetlen inkább elszalasztott esély, mint örömteli rajt.
A Belfast Telegraph hasonlóan értékelte a 90 percet, de kiemelte, hogy a mérkőzés hajrájában a magyar válogatott vált veszélyesebbé. A lap a meccs legfontosabb momentumaként Ruairi McConville hajrában bemutatott blokkját emelte ki, melyet a játékos gólszerzéssel egyenértékűnek tartott. Az újság összességében értékesnek ítélte a magyarok elleni döntetlent Észak-Írország számára, kemény ellenfélnek nevezve a magyar csapatot.
Ennek a pozitívabb értékelésnek némileg ellentmondott Michael O’Neill szövetségi kapitány nyilatkozata, aki a magyar játékosok viselkedését kifogásolta. Szerinte a magyarok túlzottan könnyen estek el és rájátszottak a sérülésekre, amit méltatlan színjátéknak minősített. Különösen azt nehezményezte, hogy a játékvezető elnéző volt a magyarokkal szemben a fizikai párharcokban.
O’Neill állítása szerint a magyar játékosok tudatosan maradtak a földön vagy fogták a fejüket, hogy szabadrúgást vagy lapot harcoljanak ki. Ezt a viselkedést előre jelezte az öltözőben, megfigyelései alapján a magyarok időnként túl kényelmesen viselkednek egy-egy keményebb párharc után. A mérkőzés összképe alapján a 0-0 inkább a két védelem dominanciáját mutatta.
Míg a magyar játékosok, például Schäfer András, a házigazda túlzott keménységét és egy esetlegesen elmaradt piros lapot kifogásolták, O’Neill büszke volt csapata teljesítményére. Julian Taylor, a Telegraph publicistája szerint a 0–0-s döntetlen egyfajta „valóságteszt” volt az északíreknek, amely bizakodásra adott okot a fiatal csapat jövőjét illetően.
Kiemelte, hogy O’Neill együttese több meghatározó játékos hiányában is versenyképes csapatot tudott pályára küldeni egy magasabban jegyzett ellenféllel szemben. A döntetlen nem kudarcot jelent Észak-Írország számára, hanem megmutatta a fiatal csapat jelenlegi helyzetét és a fejlődési területeket. A fiatal játékosok, mint Shea Charles, Isaac Price és Jamie Donley teljesítménye alapot ad a további építkezéshez.
A magyarok elleni mérkőzés tehát tanulságokkal és biztató jelekkel is szolgált az északír válogatott számára. A fő tanulság számukra az, hogy a csoportban minden ellenféllel szemben versenyben lehetnek. A magyar válogatott legközelebb Grúzia ellen lép pályára hazai pályán, míg az északírek Ukrajnával találkoznak idegenben.
Jelenleg a csoport állása szerint Ukrajna és Észak-Írország négy-négy ponttal vezeti a tabellát. Magyarország és Grúzia egy-egy ponttal követi őket. Az északírek számára a döntetlen pozitív előjel a jövőre nézve, míg a magyar csapatnak a következő mérkőzéseken kell bizonyítania a várakozásoknak megfelelően.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása