Tanács Zoltán, az újonnan létrehozott Tudományos és Technológiai Minisztérium vezetője átfogó interjúban vázolta fel a tárca céljait és az előző kormányzati időszakból örökölt kihívásokat. A miniszter szerint a korábbi rendszer "letarolta" a magyar gazdaságot, és érdemi háttér, valamint szakmai tapasztalat nélküli cégeket tömött állami pénzzel, amit "ész nélküli" gyakorlatnak minősített.
Az új tárca feladatai között szerepel az akadémiai kutatóhálózat jövőjének rendezése, a pályázati pénzek elosztásának átalakítása, a korábbi állami szerződések alapos átvilágítása, valamint a magyar kutatás nemzetközi kapcsolatainak újjáépítése. Tanács Zoltán hangsúlyozta, hogy a kormányváltás óriási eredmény, amely új hangulatot teremtett az országban, és lehetővé teszi a demokratikus intézmények működését, ahol a viták is helyet kapnak.
A miniszter kritikusan nyilatkozott a korábbi gazdasági gyakorlatokról, amelyek szerinte a teljes magyar gazdaságot érintették, és annak fejlődését is gátolták. Példaként említette a 4iG űrszerződését, amelyet az autópálya-koncessziókhoz hasonlított, utalva az állam számára hátrányos, akár meglopásra irányuló megállapodásokra. A HUN-REN működésébe Tanács Zoltán elmondása szerint addig nem lát bele, amíg a teljes vezetést le nem váltják, jelezve a rendszerszintű problémákat.
A tárca már több jelentős ügyben is feljelentést tett. Két százmilliárdos nagyságrendű visszaélés gyanúja merült fel a Kréta–Poszeidón-vonal és a Gondosóra program kapcsán, melyekben már megtörténtek a jogi lépések. Emellett az autópálya-koncessziókat egy 23 ezer milliárd forintos tételként jellemezte, ami szerinte teljesen egyértelműen az állam megkárosítására irányuló szerződés volt.
A központi közbeszerzési rendszeren keresztül átfolyt 3000 milliárd forint sem tette hatékonyabbá vagy olcsóbbá az állami beszerzéseket, ami felveti a szabálytalanságok gyanúját. Az e-ingatlanrendszer fejlesztése kapcsán is feljelentés történt, mivel a 16 milliárd forintos projekt csak félig készült el, miközben a kifizetések megtörténtek, ami költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanúját veti fel.
Magyarországon évtizedek óta nem létezett önálló tudományos és technológiai minisztérium, a kutatás-fejlesztés és innováció különböző tárcákhoz tartozott, és a tudományos intézményrendszer irányítása is többször átalakult. 2026-ban először fogja össze a területet egyetlen, dedikált minisztérium, Tanács Zoltán vezetésével.
A kormányzati struktúra is jelentősen átalakult, 13 tárca helyett 16 jött létre, önálló minisztériumokba szervezve az oktatást, egészségügyet és szociális területet, melyek korábban egy "mamutminisztériumba" voltak begyúrva. Tanács Zoltán elfogadhatatlannak nevezte, hogy korábban egy nyugdíjas rendőr vezesse a társadalom számára legfontosabb oktatási és egészségügyi tárcákat, és kiemelte, hogy sikerült szakembereket találni a minisztériumok élére és a közigazgatásba, miközben sok tapasztalt köztisztviselőt megőriztek.
A miniszter személyes csalódottságát is kifejezte a korábbi rendszerrel kapcsolatban, különösen a magánnyugdíjpénztárak államosítása és a 2014 utáni, mindent letaroló gazdaságpolitika miatt. Úgy vélte, a világgazdaság fantasztikusan fejlődő periódusában, 2020-ig, az ország elszalasztott egy lehetőséget a rakétaszerű fejlődésre, és a Covid utáni "eszement háborús uszítás" és "brüsszelezés" végképp elviselhetetlenné tette a helyzetet.
A társadalomban nagyon érezhető az igazságtétel iránti vágy, ami a miniszter szerint jogos, látván az átvilágítások során feltárt "hatalmas szekrényekben lévő csontvázak sűrűjét". Bár a nyomozó hatóságok működése még "rozsdásan és nyögvenyelősen" indult, a rendőrség és a nyomozó hatóságok megmozdulására utaló jelek biztatóak, és a frusztráció növekedése is érezhető a társadalomban.
Különösen a nagy MNB-alapítványi botrány ügyében várják a fejleményeket, ahol másfél éve nyilvánvalóak az állítólagos óriási visszaélések, de még nem történt érdemi lépés. A feltárt szabálytalanságok nagyságrendje, több százmilliárdos tételek, indokolttá teszi a mélyreható vizsgálatokat és a jogi lépéseket, mivel "nem feltétlenül a darabszám számít, hanem az, hogy mekkora összegre és milyen fajsúlyú dolgokra próbálunk rávilágítani."
Az átvilágítások célja nem csupán a múltbeli hibák feltárása, hanem egyfajta működési mód lezárása is, amely a miniszter szerint megfojtotta az országot. Az új kormányzati hozzáállás a demokrácia és a viták fontosságát hangsúlyozza, szemben a korábbi, parancsra dolgozó, félelemmel teli, gondolkodás nélküli rendszerrel, és a miniszter szerint az emberek elkezdtek gondolkodni.
A miniszter reményét fejezte ki, hogy a feltáró munka után előbb-utóbb át tudnak állni egy olyan működési módra, hogy a jövőre tudnak fókuszálni. A saját tárcájára vonatkozó átvilágítási jelentést már megkapta, és egy alapos belső kiértékelés, valamint egy hosszú vezetői workshop keretében értékelik ki a hatalmas anyagot, hogy eldöntsék, hol szükséges esetleg még feljelentéseket tenni, és milyen új gyakorlatokat vezetnek be.
Az NVVH (Nemzeti Védelmi és Visszaélés-ellenes Hatóság) bekapcsolódásával a miniszter szerint felgyorsulhatnak az ügyek, és az igazságszolgáltatás is utolérheti magát, ehhez minden segítséget meg kell adniuk. A cél, hogy minél nagyobb szabálytalanságokat tárjanak fel az első időszakban, és ezekben minél hamarabb nyomozás induljon.
Az átvilágított keretmegállapodások között vannak normálisan megkötött, piaci áras szerződések is, de számos olyan is, amelynél "piros lámpa gyulladt ki", és egyértelműen tudják, hogy ezeket fel kell bontani, újratárgyalni vagy azonnal újra kell kötni. Ahol egyértelmű visszaéléseket találnak, ott továbbra is feljelentést tesznek, de a hosszú távú cél a transzparensebb és hatékonyabb állami működés megteremtése és a jövőorientált gondolkodás.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása