Az Egyesült Királyságban egyre több példa mutatja, hogy a mesterséges intelligencia (MI) által generált művészet nem mindenhol találja meg a közönség elfogadását, különösen, ha köztereken jelenik meg. A közelmúltban Bristolban, Kingston upon Thames-ben és Glasgow-ban is tapasztalható volt a helyi lakosság és a művészek ellenállása az ilyen típusú alkotásokkal szemben, ami több esetben azok eltávolításához vagy átalakításához vezetett.
Bristolban a „Jolly Colliers” nevű kocsma falán jelent meg egy festmény, amely a város nevezetességeit, például a cliftoni függőhidat és a bristoli katedrálist ábrázolta. Mivel a városrész híres kreativitásáról és művészeti sokszínűségéről, az MI-generált alkotás gyorsan felborzolta a kedélyeket. Egy helyi lakos hosszú üzenetben fejezte ki nemtetszését, sértésnek nevezve a festményt a helyi művészek felé, és lustasággal vádolva a kocsma tulajdonosait.
A kocsma tulajdonosai azzal védekeztek, hogy az alkotás csak ideiglenes megoldás volt, és hamarosan helyi művészek bevonásával dolgozzák majd át. Ennek ellenére a helyi művészek is megszólaltak, aggodalmukat fejezve ki a város kreativitásának aláásása miatt. Egyesek a mesterséges intelligencia környezetre és emberi gondolkodásra gyakorolt negatív hatásait is kiemelték. A festményt végül napokon belül eltávolították, ami széles körű elégedettséget váltott ki a közösségi médiában.
Ez nem az első eset volt az Egyesült Királyságban, hogy az MI-generált művészet heves vitákat gerjesztett. Kingston upon Thames városában 2025 januárjában egy karácsonyi ünnepi festmény váltott ki botrányt, amelyről utólag kiderült, hogy tele volt ijesztő, szinte horrorisztikus alakokkal. Az emberek arcai elfolyva, extra végtagokkal vagy összekeveredett állatokkal, például csirkefejű kutyákkal jelentek meg a képen.
A helyi parlamenti liberális képviselő, Ed Davey is kifogásolhatónak találta az alkotást, különösen amiatt, hogy a képen sok bevándorló hátterű ember látszott vízen átkelni. Ez a kép a La Manche csatornán átkelő illegális bevándorlókra emlékeztethetett, ami sértő lehetett számukra. Glasgow-ban 2026 januárjában egy sablonos, helyi sajátosságokat mellőző falfestményterv váltott ki felháborodást, amelyről szintén kiderült, hogy mesterséges intelligencia generálta. Az alkotó itt is vázlatnak nevezte a képet, és ígéretet tett arra, hogy a végleges festményben mellőzik az MI-generált megoldásokat.
Ezek az esetek rávilágítanak a mesterséges intelligencia által generált művészet társadalmi elfogadottságának kihívásaira, különösen a közösségi terekben. A helyi lakosság és a művészek gyakran az autenticitás hiányát, a kreativitás aláásását és a kulturális érzékenység figyelmen kívül hagyását kifogásolják. Bristolban kétévente rendezik meg Európa egyik legnagyobb graffiti fesztiválját, az „Upfestet”, ami tovább erősíti a helyi művészi közösség érzékenységét az MI-generált alkotásokkal szemben.
A Kingston upon Thames-i eset rávilágít az MI-generált képek potenciális félreértelmezésére és a kulturális, társadalmi kontextus hiányára. Az algoritmusok által létrehozott képek akaratlanul is sérthetik vagy félrevezetőek lehetnek, ha nem megfelelő körültekintéssel használják őket. A közösségi ellenállás azt sugallja, hogy a művészetben, különösen a közösségi művészetben, az emberi érintés, a helyi identitás és a közösségi részvétel továbbra is alapvető értékek.
Az Egyesült Királyságban történt események azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia által generált művészet népszerűsítésével érdemes még várni, vagy legalábbis rendkívül körültekintően kell eljárni. A közösségi terekben elhelyezett alkotások esetében kulcsfontosságú a helyi közösség bevonása és a kulturális érzékenység figyelembe vétele.
A jövőben valószínűleg egyre nagyobb hangsúlyt kap majd az MI-generált művészet etikai és társadalmi vonatkozásainak megvitatása. Az emberi alkotás és a mesterséges intelligencia közötti különbség felismerése, valamint az emberi művészek támogatása továbbra is fontos szempont marad a művészeti szcénában.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása