A kémkedéssel gyanúsított ukrán állampolgár, Holló István bűnügyi felügyeletét a Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírója 2027. január 20-ig meghosszabbította. A férfit tavaly májusban fogta el a Terrorelhárítási Központ (TEK) Budapesten, azóta kémkedéssel gyanúsítják. A kényszerintézkedés értelmében Holló István nem hagyhatja el a főváros területét, mozgását pedig elektronikus nyomkövetővel ellenőrzik. A rendőrségi nyomozás továbbra is folyamatban van, ám az ügy részleteiről a hatóságok és a gyanúsított jogi képviselője sem ad tájékoztatást.
Holló István egy teljes évet töltött letartóztatásban az elfogása után, majd az elmúlt négy hónapot már szabadlábon, de korlátozásokkal töltötte. Az ügyészség a szökés, elrejtőzés veszélyére hivatkozva indítványozta a szeptember 20-án lejáró bűnügyi felügyelet meghosszabbítását. A bíróság ennek megfelelően döntött a kényszerintézkedés fenntartásáról, előírva a technikai eszközös ellenőrzést. A Nemzeti Nyomozó Iroda a nyomozás érdekeire hivatkozva nem közölt további részleteket az eljárásról, és arról sem, hogy Hollón kívül van-e más gyanúsított az ügyben. A HVG megkeresésére Holló ügyvédje sem kívánt nyilatkozni, így a gyanúsítás megalapozottságával és részleteivel kapcsolatos álláspontja ismeretlen.
Az ügyészség korábbi közlése szerint a gyanúsított adatgyűjtést és információszerzést végzett Magyarországon az ukrán katonai hírszerző szolgálat megbízásából. Az állítólagos kémbotrányt a Fidesz kampánytémává emelte, és a kormánypárti politikusok számos nyilatkozatot tettek az üggyel kapcsolatban. Kocsis Máté például arról beszélt, hogy Holló egykori magas rangú honvédelmi vezetővel egyeztetett a magyar hadiipárról és a honvédség készleteiről, összefüggésben az ukrán fegyver- és lőszerigényekkel. Hozzátette, hogy a gyanúsított szándéka volt Magyarország nemzetközi megítélésének negatív befolyásolása, valamint a kormány Ukrajnával kapcsolatos álláspontjának megváltoztatása külső nyomásra. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is tárgyalta az ügyet zárt ülésen, mely után Kocsis Máté azt állította, a magyar elhárítás régóta tudott Holló tevékenységéről, aki az ukrán katonai hírszerzéssel együttműködve aktív hírszerző tevékenységet folytatott az ország hadseregének és energetikai rendszerének megismerésére. Érdekesség, hogy Holló elfogásának napján, tavaly május 9-én a Terrorelhárítási Központ egy másik, korábban diplomáciai fedésben dolgozó személyt is őrizetbe vett, akit azonban idegenrendészeti intézkedés keretében kitoloncoltak az országból eljárás indítása nélkül. Ugyanezen a napon az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) is bejelentette, hogy két, a magyar szolgálatokhoz köthető hírszerzőt kapcsolt le, videóval bizonyítva állítását, ami szokatlan lépésnek számított.
A kémgyanúval terhelt Holló István üzleti kapcsolatai különös figyelmet érdemelnek, mivel a magyar elhárítás által állítólagosan régóta ismert személy együttműködött NER-es gazdasági szereplőkkel. Holló a Rayrai Kft. (később Steriflow Kft.) nevű vállalkozásban volt tulajdonostárs, amely egy sikertelen thaimasszázs-cégből fejlődött közel kétmilliárd forintos árbevételű gyógyászati nagykereskedővé. A Steriflow Kft. egyike volt annak a két cégnek, amelytől az állam Covid-gyorsteszteket vásárolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központon keresztül. Ezek a cégek állítólagosan nem rendelkeztek megfelelő háttérrel az ilyen típusú beszerzésekhez, és a közbeszerzési szabályok mellőzésével jutottak a megbízásokhoz. A profit kivétele után, mely a Steriflow Kft. esetében 795 millió forint osztalékot jelentett, a vállalkozások felszívódtak. A rendőrség hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást a Steriflow Kft. fantomizálása ügyében, de ezt tavaly nyáron megszüntették. Holló István ebben a cégben egy időben olyan személyek mellett volt tulajdonostárs, mint Kupper András egykori fideszes parlamenti képviselő és Tasnádi László exállamtitkár. Ez a tény ellentmondani látszik annak az állításnak, miszerint a magyar elhárítás már régóta tudott Holló tevékenységéről.
A Holló István elleni kémgyanú továbbra is fennáll, de vádemelés még nem történt. A bűnügyi felügyelet alatt álló férfi mozgását ellenőrző elektronikus nyomkövető eszköz, egy okosóra, beszerzése is aggályokat vet fel. A HVG korábbi írása szerint a rendőrség egy hatályos keretszerződést megkerülve kötött új megállapodást az eszközökre. A kínai gyártmányú okosórákat egy olyan közvetítőtől szerezték be, amely a déli határkerítés elektronikai elemeit is üzemelteti, és az eszköz pontossága is megkérdőjelezhető. Az ügy számos rétege – a kémgyanú, a politikai háttér, a vitatott üzleti kapcsolatok és a beszerzési anomáliák – továbbra is nyitott kérdéseket vet fel, miközben az eljárás lassan halad előre, vádemelés nélkül.
📰 Forrás: HVG — Eredeti cikk elolvasása