Az Európai Unió a légi közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére törekszik, melynek egyik kulcsfontosságú eszköze a fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) arányának növelése. A ReFuelEU Aviation rendelet első évében a várakozásokat felülmúlva nőtt a SAF aránya az európai légi közlekedésben. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) jelentése szerint azonban az európai ellátási lánc és a termelés felfuttatása jelentős hiányosságokkal küzd, és zömében importált alapanyagokra támaszkodik.
Az EASA friss jelentése szerint a piac sikeresen teljesítette a 2025-re előírt 2%-os SAF bekeverési célt, sőt, átlagosan 2,79%-os arányt ért el. Ez az érték jelentős emelkedést mutat a 2024-es 0,6%-hoz képest, Magyarországon pedig 2,37% volt a bekeverési arány. A 2023-as jogszabály célja, hogy 2050-re nettó nullára csökkentse a légi közlekedés szén-dioxid-kibocsátását, fokozatosan növelve a fenntartható üzemanyagok részarányát.
A ReFuelEU Aviation rendelet 2030-ra 6%-os, 2035-re 20%-os, 2050-re pedig 70%-os SAF-arányt ír elő, melyen belül meghatározott arányban szintetikus e-üzemanyagokat is kell alkalmazni. Az adatok azt mutatják, hogy az uniós előírások képesek felgyorsítani a kívánt piaci folyamatokat. Ugyanakkor rávilágítanak a SAF-ellátási lánc és a termelés felfuttatása terén tapasztalható komoly hiányosságokra is.
A légi közlekedés a globális üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 2,5-3%-áért felel, ezért dekarbonizációja elengedhetetlen a klímaváltozás megfékezéséhez. A fenntartható repülőgép-üzemanyagok nem fosszilis forrásokból, hanem megújuló alapanyagokból és hulladékokból készülnek, kémiailag megegyeznek a hagyományos kerozinnal, így nem igényelnek infrastrukturális átalakítást. Életciklusra vetítve akár 80%-kal is csökkenthetik a CO2-kibocsátást a kerozinhoz képest.
Az Európában forgalmazott SAF túlnyomó része (mintegy 80%-a) hulladékolajok és -zsírok, főként használt sütőolaj felhasználásával készül. A használt sütőolaj a zöldátállás egyik legértékesebb alapanyagává vált, mivel a belőle készült üzemanyagok állami támogatásokra és karbonkreditekre jogosítanak. Azonban a megnövekedett kereslet és a szűkös kínálat világszerte visszaélésekhez vezetett az ellátási láncokban, különösen a tanúsítás során, megkérdőjelezve az alapanyag fenntartható jellegét.
Emellett jelentősen nőtt az emberi fogyasztásra is alkalmas állati zsiradékok felhasználása (11% az uniós SAF-ellátásban), ami más iparágakban (pl. takarmánygyártás) is értékes alapanyag. Fennáll a veszélye, hogy a SAF-piac igénye más, aggályos fenntarthatóságú alapanyagok, például pálmaolaj iránti keresletet generál. A nyers pálmaolaj sajtolásából és tisztításából származó ipari hulladék felhasználása is megnőtt, ami az uniós kínálat mintegy 6%-át teszi ki.
A Transport & Environment környezetvédő szervezet felhívja a figyelmet, hogy Európának nem szabadna a légi közlekedés zöldítését egyre szűkösebb és bizonytalan eredetű hulladékalapú nyersanyagokra alapoznia. A használt sütőolaj ellátási láncait érintő csalások és helytelen besorolási gyakorlatok aggasztóak, aláássák a fenntarthatósági célokat.
A helyzet földrajzi szempontból sem megnyugtató: bár az EU-ban állítják elő a fenntartható repülőgép-üzemanyag 84%-át, az előállításához felhasznált alapanyagok 85%-a importból származott 2025-ben, szemben az előző évi 69%-kal. Kína a legfőbb forrása ezeknek az importált alapanyagoknak, ami a zöldátmenethez szükséges más fontos technológiákhoz hasonlóan stratégiai függőséget eredményez.
Az EASA jelentéséből az is kiderül, hogy Európában túl kevés a kereskedelmi léptékű e-SAF beruházás. Az e-SAF, melyet megújuló energiából előállított zöld hidrogénből és megkötött szén-dioxidból állítanak elő, a leginkább jövőbe mutató, de jelenleg rendkívül drága és energiaigényes eljárás. Az ügynökség mintegy 60 fejlesztés alatt álló e-SAF projektet azonosított, de egyik sem jutott még el a végleges beruházási döntés szakaszába.
Az EASA előrejelzései szerint a szintetikus repülőgép-üzemanyagokra vonatkozó célkitűzések teljesítéséhez az összes hitelesített e-SAF projektnek mielőbb meg kellene valósulnia. A Rhodium Group jelentése szerint a globális SAF-beruházások értéke csökken, Európában pedig stagnál, bár az új projektek technológiai mixe változatosabbá vált.
Míg 2050-ig a SAF várhatóan vezeti a légiipar kibocsátáscsökkentését, a távolabbi jövőben szerkezetileg és meghajtásukban is új megoldásokat alkalmazó repülőgépek jelenthetik a megoldást. Ilyenek például az Airbus által fejlesztett hidrogénhajtású modellek, amelyek kereskedelmi bevezetése 2035 után várható.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása