A kínai működőtőke-befektetések (FDI) 2025-ben jelentős növekedést mutattak Európában, elérve a 16,8 milliárd eurót. Ez a szám 67 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest, és egyben hétéves csúcsot is. A MERICS–Rhodium Csoport 2025-ös évet vizsgáló jelentése szerint a növekedés második éve volt ez, ami arra utal, hogy a kínai vállalatok ismét aktívabban tekintenek az európai piacra egy hosszabb visszaesést követően.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a fellendülés nem a 2010-es évek beruházási boomjának egyszerű megismétlése, azóta a befektetések összetétele jelentősen átalakult.
A kínai tőkebeáramlás közel felét az autóipar, azon belül is az elektromos járművek (EV) ellátási lánca szívta fel. Ez a tendencia rávilágít Kína globális vezető szerepére az elektromos mobilitás területén, és arra a szándékára, hogy európai gyártókapacitásokat építsen ki, ezzel is erősítve piaci pozícióját és esetlegesen elkerülve a jövőbeni kereskedelmi akadályokat. A fúziók és felvásárlások (M&A) volumene is jelentősen, 89 százalékkal, 7,9 milliárd euróra emelkedett 2025-ben, amit részben néhány nagy volumenű ügylet hajtott olyan ágazatokban, mint a fogyasztási cikkek és a szerencsejáték.
Magyarország a tavalyi évhez hasonlóan ismét a kontinens legnagyobb kedvezményezettje volt, 3,9 milliárd eurós kínai tőkével. Ez a kiemelkedő pozíció a magyar kormány aktív befektetésösztönző politikájának, a kedvező földrajzi elhelyezkedésnek és a viszonylag képzett munkaerőnek köszönhető. Az ország különösen vonzó célponttá vált az akkumulátorgyártás és az elektromos autózáshoz kapcsolódó iparágak számára, számos nagyszabású kínai beruházást vonzva.
Azonban a kínai tőke beáramlása nem mentes a kockázatoktól. A koncentrált kitettség, különösen egyetlen országból származó tőkével szemben, gazdasági és geopolitikai sebezhetőséget teremthet. Magyarország esetében ez a kitettség különösen hangsúlyos, ami potenciális függőségeket eredményezhet.
Emellett az Európai Unió hozzáállása is szigorodik a kínai befektetésekkel kapcsolatban. Brüsszel egyre inkább a stratégiai függőségek és a geopolitikai kockázatok szemüvegén keresztül vizsgálja a kínai beruházásokat, különösen azokat, amelyek kritikus infrastruktúrára vagy kulcsfontosságú technológiákra irányulnak.
Miközben az EU egyre inkább versenytársként tekint Kínára, és szeretné csökkenteni a kitettségét, a befektetések volumene mégis nőtt. Ez a kettős megközelítés – a gazdasági előnyök kihasználása és a stratégiai kockázatok kezelése – komoly kihívás elé állítja az uniós döntéshozókat. Az újonnan bejelentett projektek száma már csökkenőben van, ami jelezheti a kínai befektetési stratégia változását, vagy az európai ellenőrzések szigorodásának hatását.
A jövőben várhatóan még nagyobb hangsúlyt kapnak a befektetések átvilágítási mechanizmusai és a tisztességes verseny feltételeinek biztosítása az európai piacon.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása