A régészeti kutatások során újabb jelentős felfedezés látott napvilágot: a világ egyik legrégebbi nemzetközi békeszerződésének, az egyiptomi és a hettita birodalom közötti megállapodásnak egy eddig ismeretlen töredékét azonosították. Ez a több mint háromezer éves dokumentum nem csupán a két nagyhatalom közötti konfliktus lezárásáról tanúskodik, hanem a háborúk következtében otthonukat elhagyni kényszerülő emberek helyzetére is reflektál.
A szóban forgó békeszerződés a Kr. e. 13.
században született, mintegy Kr. e. 1259 körül, II.
Ramszesz egyiptomi fáraó és III. Hattusili hettita király uralkodása idején. A megállapodás célja az volt, hogy lezárja a két birodalom közötti hosszúra nyúlt konfliktust, és kölcsönös békét, valamint együttműködést biztosítson számukra.
Az emberiség történetének egyik legrégebbi fennmaradt nemzetközi békeszerződéseként tartják számon, amely tartós barátságot és a területi épség kölcsönös tiszteletben tartását rögzítette.
Az újonnan azonosított agyagtábla-töredék a mai Törökország területén, az egykori Hettita Birodalom fővárosában, Hattusában került elő, azon belül is a Büyükkale nevű területen, ahol az egykori királyi palota és fellegvár állt. A lelet különösen azért figyelemre méltó, mert a rajta olvasható ékírásos szöveg a háborúk következményeivel, pontosabban a konfliktusok miatt lakóhelyüket elhagyó, másik országba menekülő emberek sorsával és az velük való bánásmóddal foglalkozik. A kutatók szerint a darab a szerződés 12–20.
Ez a felfedezés rávilágít arra, hogy már az ókori uralkodók számára sem volt ismeretlen probléma a háborúk okozta menekültválság. A szövegben szereplő rendelkezések valószínűleg azt célozták, hogy a konfliktusok után rendezzék az érintett emberek sorsát, megakadályozva, hogy a menekültek helyzete újabb feszültségeket generáljon a két birodalom között. Sőt, a szöveg az emberek otthonainak megóvásával kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz.
Az ókori diplomáciai szövegekben ritkán található ilyen közvetlen utalás a háborúk civil lakosságra gyakorolt következményeire. Éppen ezért a most előkerült töredék nemcsak az egyiptomi és hettita birodalmak politikai kapcsolatainak mélyebb megértéséhez járul hozzá, hanem arról is árulkodik, hogy több mint háromezer évvel ezelőtt hogyan próbálták kezelni a háborúkat követő társadalmi problémákat.
A felfedezést Mehmet Nuri Ersoy török kulturális és turisztikai miniszter jelentette be szeptember 21-én, a béke nemzetközi napján. Ezzel is hangsúlyozva, hogy már az ókorban is igyekeztek szabályokat alkotni a háború miatt menekülni kényszerülő emberek védelmére. A kutatók reményei szerint a fragmentum további vizsgálata új információkkal szolgálhat az Egyiptom és a Hettita Birodalom közötti béke feltételeiről, valamint az ókori Közel-Kelet diplomáciai gyakorlatáról, ahogyan azt az IFLScience is megírta.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása