A magyar fizetőeszköz vegyes teljesítményt mutatott a mögöttünk álló héten. Bár a hét elején még erősödött, péntekre jelentősen gyengült az euróval szemben. A nemzetközi piaci hangulat romlása és a geopolitikai fejlemények is hozzájárultak ehhez a fordulatához.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntése és az inflációs cél módosítása sem tudta tartósan megfordítani a trendet. Az elemzők szerint a következő időszakban is a külső tényezők, mint az energiaárak és az amerikai kamatvárakozások, befolyásolhatják leginkább a forint mozgását.
A forint a hétfői 361,5 forintos euróárfolyamról néhány nap alatt 366 forint fölé emelkedett. A gyengülés annak ellenére következett be, hogy a hét elején még jól tartotta magát a nemzetközi folyamatokkal szemben.
A keddi MNB kamatdöntés során a jegybank a várakozásoknak megfelelően 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot. Ennél azonban fontosabb üzenet volt a piac számára, hogy 2028-tól 2,5 százalékra csökkenti inflációs célját. Ezt a befektetők a monetáris politika szigorúságát és hitelességét erősítő lépésként értelmezték, aminek hatására a forint átmenetileg 360 alá erősödött az euróval szemben, de ez az erősödés nem volt tartós.
A hét második felében a nemzetközi folyamatok vették át az irányítást a forint felett. A dollár erősödése az amerikai kamatemelési várakozások felerősödése miatt, valamint az olajár emelkedése (a Brent 107 dollár fölé kúszott) nyomást gyakorolt a magyar devizára. A forint egyetlen nap alatt 365,5 közelébe gyengült az euróval szemben, és a régióban továbbra is a legérzékenyebben reagált a külső sokkokra.
A hét elején még nyugalom uralkodott a piacokon, miután az amerikai jegybank (Fed) előző heti kamatemelése után enyhültek a további amerikai hozamemelkedéssel kapcsolatos félelmek. Az állampapírpiacon korrekció indult, és a befektetők az energiaárak alakulását figyelték.
A kedvező hangulatot erősítették az amerikai–iráni tárgyalásokról érkező hírek és a szaúdi olajvezeték újraindítása, amelyek mérsékelték az ellátási félelmeket, így az olaj ára ismét 100 dollár alá került. Ez a kedvező nemzetközi környezet teremtett alapot a forint kezdeti stabilitásához.
Azonban a hét közepére a kép megváltozott. Az Egyesült Államokból érkező nyilatkozatok ismét felerősítették az ottani kamatemelési várakozásokat, ami a dollárnak adott erőt. Ez gyorsan visszaütött a forintra, és a 360 alatti árfolyam csak átmeneti maradt.
A geopolitikai fejlemények is növelték a nyomást, különösen az olajár emelkedése. Bár az európai és amerikai beszerzésimenedzser-indexek kedvező képet mutattak, a devizapiacokat sokkal inkább az emelkedő hozamok és a Fed további szigorításával kapcsolatos várakozások mozgatták.
Az MNB monetáris politikájának szigorú üzenete és az inflációs cél csökkentése rövid távon szigorúbb monetáris politikát vetít előre. Varga Mihály jegybankelnök a magas energiaárakat, a közel-keleti konfliktust és az európai szárazságot is jelentős inflációs kockázatként emelte ki, ami azt erősíti, hogy az 5,5 százalékos alapkamat az év hátralévő részében is változatlan maradhat.
Kurali Zoltán, az MNB alelnöke ugyanakkor felvetette egy idei kamatvágás lehetőségét, amennyiben a külső piaci körülmények kedvezően alakulnak, és a kormány hiteles hiánycsökkentési tervet mutat be az eurócsatlakozás érdekében. Ez a nyilatkozat némileg lazább üzenetként hathatott a piac számára.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az MNB szigorú hangot ütött meg, annak ellenére, hogy az alacsony inflációs adat miatt maradt némi esély a lazításra. A pénteki magyar munkanélküliségi ráta (4,7%) és a második negyedéves folyó fizetési mérleg hiánya sem adott kapaszkodót a forintnak, erősítve az óvatosságot a befektetők körében.
A következő héten is a Közel-Keleten zajló konfliktus és az energiaárak alakulása befolyásolhatja a devizapiacokat. A forint szempontjából az amerikai kötvényhozamok és az euró-dollár árfolyam mozgása is kiemelt fontosságú lesz, mivel az előző héten mindkét fronton kedvezőtlen irányba fordult a kép.
Több fontos makrogazdasági adat is érkezik a következő napokban. Szerdán az Egyesült Államokból a személyi kiadások árindexe, pénteken az Eurostat az euróövezeti inflációs számokat publikálja. Magyarországon a második negyedéves hiányadat és a csütörtöki külkereskedelmi statisztika kerülhet fókuszba, amelyek a költségvetés állapotáról és az energiaimport hatásairól adhatnak pontosabb képet.
Az elemzők rövid távon nem számítanak a forint tartós kitörésére a jelenlegi sávból. A Gránit Alapkezelő közgazdásza szerint a forint az euróval szemben 359 és 371 forint között maradhat, míg az Equilor vezető elemzője 360 és 370 forint közötti euró-, illetve 305 és 325 forint közötti dollárárfolyamot prognosztizál a következő hetekre, rendkívüli események hiányában.
Az olajpiacon jóval nagyobb kilengéseket hozott a hét, a Brent hordónkénti ára 98 és 108 dollár között mozgott. A hét eleji optimizmust az iráni helyzettel kapcsolatos nyilatkozatok táplálták, azonban a hét végére ez az optimizmus megkopott, mivel az Egyesült Államok jelezte, hogy nem szorul rá a tárgyalásokra.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása