Vasárnap hajnalban kilenc személyt vettek őrizetbe Koszovó északi részén, Zubin Potok községben, háborús bűncselekmények elkövetésének gyanújával. Az akciót a koszovói rendőrség és a különleges ügyészség közös művelete keretében hajtották végre, és az 1999-ben eltűnt albán civilek ügyéhez kapcsolódik. A hatóságok későbbre ígértek részletesebb tájékoztatást az ügyről.
A koszovói rendőrség és a különleges ügyészség közös közleménye szerint a műveletet a különleges ügyészség utasítására indították. A végrehajtásban a háborús bűncselekményeket vizsgáló rendőrségi igazgatóság, valamint más különleges rendőri egységek is részt vettek. Az őrizetbe vételek közvetlen összefüggésben állnak azzal az esettel, amely az úgynevezett mitrovicai értelmiségiek csoportjaként ismert, 1999-ben nyomtalanul eltűnt albán civileket érinti.
A szerb kormány Koszovó-ügyi Irodája azonnal reagált az eseményekre, és közölte, hogy az őrizetbe vett személyek szerb nemzetiségűek. Az iroda élesen elítélte a rendőrségi műveletet, és azzal vádolta a pristinai vezetést, hogy a háborús bűncselekmények kivizsgálását valójában a helyi szerb lakosság megfélemlítésére és elüldözésére használja fel. Ez a nyilatkozat rávilágít a régióban fennálló etnikai feszültségekre és a két fél közötti mély bizalmatlanságra.
Az őrizetbe vételeket egy hónapok óta tartó, kiterjedt nyomozás előzte meg. A Vreme című szerb portál értesülései szerint a vizsgálat már régóta zajlik, és több korábbi letartóztatás is történt az ügyben. Nyáron például Zubin Potok községben három embert fogtak el hasonló gyanúval, miszerint háborús bűncselekményeket követtek el a polgári lakosság ellen. A koszovói hatóságok akkor közölték, hogy a nyomozás összefüggésben áll a község több pontján feltárt emberi maradványokkal. Szeptember 3-án egy további személyt is őrizetbe vettek, ezzel is bővítve a gyanúsítottak körét.
A koszovói rendőrség másnap megerősítette, hogy az ügy az 1999-ben eltűnt albán civilek esetéhez köthető. A július vége óta tartó feltárások során több helyszínen is emberi maradványokat találtak, amelyekről úgy vélik, hogy legalább 23 emberhez tartozhatnak. Ez a szám különösen jelentős, mivel pontosan megegyezik a mitrovicai értelmiségiek csoportjának létszámával. Ez a csoport 23 albán civilből állt, akik 1999. április 19-én tűntek el nyomtalanul, a koszovói háború idején.
Az eltűnt személyek azonosítása kritikus fontosságú lépés az igazságszolgáltatás szempontjából, és a maradványok és az eltűntek közötti kapcsolatot csak DNS-vizsgálatokkal lehet megerősíteni. A múlt héten nyilvánosságra hozták az első ilyen tesztek eredményeit, amelyek áttörést hoztak az ügyben. Albin Kurti koszovói miniszterelnök ekkor jelentette be, hogy az eltűnt személyek bizottságának első jelentései megerősítették három ember személyazonosságát, akiknek maradványait Mala Kaludra és Jabuka területén találták meg. Ez a fejlemény reményt adhat az áldozatok családjainak, hogy végre lezárulhat egy hosszú és fájdalmas időszak az életükben, és fény derülhet a szeretteik sorsára.
A mostani őrizetbe vételek és a folyamatban lévő nyomozás aláhúzza a koszovói hatóságok elkötelezettségét a háborús bűncselekmények felderítése és az igazságszolgáltatás érvényesítése iránt. Ugyanakkor a szerb fél reakciója azt mutatja, hogy a téma továbbra is rendkívül érzékeny és politikai feszültségek forrása a régióban. A nemzetközi közösség figyelme ismét Koszovóra irányul, miközben a múlt sebei lassan gyógyulni próbálnak, de az igazság feltárása még mindig hosszú és bonyolult folyamat.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása